Ilyen állapotban van a kórházba került Dévényi Tibor
origo.hu
A legtöbb ember, ha fűt, csak az árra gondol. Van egy üzem, amely a megújuló energiaforrásokra, a környezetvédelemre is. A mezőgazdasági hulladékból fűtőanyagot gyártó nagyiváni cég szerint a nádbriketté a jövő.
Kép: Czinege Lajos nagyiváni vállalkozó takarékos és olcsó bio brikett gyártó, környezetbarát tüzelőanyag. 2010.01.21. Fotó: Bohanek Miklós
Az 1200 lelkes kis faluban lévő vállalkozásnak a Hortobágy, egy nádfeldolgozó közelsége, s az Ukrajnában többször járt vállalkozó ötlete alapozta meg a dobását. Azt, hogy a cserépkályhában, tűzhelyben, kandallóban, vegyes tüzelésű kazánban elégethető mezőgazdasági hulladékokból – szalmafélékből, kukorica- és napraforgószárból, nádhulladékból, csutkából, napraforgóhéjból, faforgácsból, fűrészporból – speciális eljárással igen magas fűtőértékű, és tökéletes égése miatt a levegőt szén-monoxiddal nem szennyező brikettet gyártson, melynek még a hamuját is szétteríthetjük a kertben, mert nincs benne káros anyag.
– Ezért pályáztunk, és megnyertük a majdnem 100 milliós beruházásnak a felét a Környezetvédelmi Energetikai és Operatív Program (KEOP) uniós pályázatán – mondta Czinege Lajos, a Nád-Brikett Kft. ügyvezető igazgatója. A 42 éves, tősgyökeres nagyiváni mezőgazdasági gépész korábban a helyi téesznél, majd annak jogutódjánál, a Nagyiván Mezőgazdasági Kft.-ben dolgozott. A brikettelő az egykori szövetkezet üres telepén kapott helyet, a nád meg a közelben nő. A cég két év előtti bejegyzésétől a próbaüzemig rengeteg dolguk volt. A technológián kívül szárítót, darabolót, présgépeket is vettek Ukrajnából ahhoz, hogy terveik szerint évi 4 ezer tonna körüli brikettet állítsanak elő. Nyártól már három műszakban folyik a munka a cégnél.
– Nem vegyítjük az alapanyagokat, mindegyiket külön briketteljük. Az áruk sem egyforma, mert eltérő a fűtőértékük. A többi brikettnél, de a barnaszénnél, fánál, gáznál is jobb hatásfokú a préselt napraforgóhéj – mutatja Czinege Lajos a lukacsos, könnyűnek tűnő hasábokat, melyeket sorra rakosgat be az üzem szociális helyiségeit fűtő kazánba. – A lyukak azért kellenek, mert így jobban szelel, nagyobb felületen ég. Azonos mennyiséget nézve ennek a fűtőértéke 20 megajoule, a barnaszéné 16. Egy köbméter földgázzal 2 kiló brikett vetekszik, s számításaink szerint 1 kiló agrobrikett ára körülbelül 50 forint lesz. Számoljunk: 4 ezer tonna brikett fűtőértéke annyi, mint 2 millió köbméter gázé! Egy átlagos háztartásban úgy évi 2 ezer köbméter gáz fogy. Nádból fogunk a legtöbbet feldolgozni: a nádbrikett kuriózum, a hulladék alapanyagot tulajdonostársunk adja hozzá. Ezt eddig elégették, aminek nem igazán örült a Hortobágyi Nemzeti Park. Igaz, hogy nádat nagyon nehéz préselni, ehhez speciális gép kell.
– Áruházakban, benzinkutaknál most is árulnak brikettet, igaz, főleg kerti grillezéshez. Ön szerint fűtenünk is megéri brikettel?
– Nagyivánon ezzel fogjuk a falu összes közintézményét fűteni, ami jelentős megtakarítással jár majd. Egy háztartásnál is azt kell nézni, hogy ami elsőre drágának tűnik, abból jóval kevesebb kell. A nyugati országokban már sok lakást biomasszával fűtenek. Igaz, ott az emberek környezettudatos gondolkodással néznek a jövőbe. Mi előzetes piackutatást is tartottunk, sőt: a piac jött hozzánk. Forgalmazó cégek garantálták, hogy a jó minőségű fűtőbrikett nálunk is kelendő lesz, nem marad a nyakunkon.
origo.hu
borsonline.hu
life.hu
hirtv.hu
haon.hu
origo.hu
mindmegette.hu
vg.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu