Encián vagy cián? Népszavazás Verespatakról

A legfrissebb információk arról szólnak, hogy a tavaly decemberi választások óta ellenzékbe vonult Szociáldemokrata Párt (SZDP) az aranybánya-beruházás ügyében országos népszavazás kiírását kezdeményezi. A  tervről Victor Ponta, a SZDP elnöke nyilatkozott hétfőn. Véleménye szerint azért kell népszavazást kiírni a kérdésben, hogy ne egy tárcavezető, hanem az ország teljes lakossága dönthessen a sokat vitatott beruházás megvalósításáról. A pártelnök szerint két alternatíva is rendelkezésükre áll a népszavazás kiírására: vagy összegyűjtenek egymillió aláírást, vagy az SZDP-s polgármesterek szerveznek helyi népszavazásokat.

Az ötlet nem példátlan. Az idén januárban a magyarellenességéről ismert korábbi kolozsvári (Cluj-Napoca) polgármester – jelenleg a Nagy-Románia Párt (PRM) főtitkára –, Gheorghe Funar állt elő hasonló ötlettel. A motivációja ez alkalommal nem csupán környezetvédelmi szerinte csakis a román államot kellene megillesse a kitermelés joga, nem pedig külföldi cégeket, amelyek saját részvényeseik érdekeit tartják szem előtt. Ugyanakkor nem felejtette el kifejezni a település műemlékei és az ott feltárt régészeti leletek sorsa fölötti aggodalmát sem.

A (román) politikai életben egyedülálló egyetértést vajúdott ezelőtt csaknem három évvel, 2007 derekán is a Verespatak-patália. Akkor Eckstein-Kovács Péter RMDSZ-es szenátor és Gheorghe Funar közösen nyújtott be törvénytervezetet a ciántechnológia teljes betiltásáról. De ebben az esetben a lassú víz nem mosott partot: hogy mi lett a beadvány sorsa, egyelőre rejtély.

Ha a Románia szomszédait – elsősorban Magyarországot – fenyegető ciánveszélyt nem is vennénk figyelembe, akkor sem érthető a szóban forgó beruházás némelyek általi támogatása. A beígért 250 új munkahely nem ellensúlyozza a páratlan természeti és régészeti környezet tönkretételét, valamint a ciántechnológia alkalmazása által – részben lehetségesen, részben biztosan –bekövetkező környezeti károsításokat. És azt se felejtsük el: a nagyobb részben kanadai vállalat a kibányászott arany értékesítésekor nem feltétlenül Románia legjobb érdekeit venné figyelembe, hanem a sajátját. Az üzlet az üzlet.

Egyetértés tehát – újra és ismét – létezik. Tehát minden a közös sarokra állás kérdése immár. Hogy kissé a mitológia területrée tereljük a szót: a régió ökológiai Achillesz-sarkáról beszélünk.