Fejszével szétszerelt hűtők

Ha már a szülők nem hajlanak arra, hogy környezetünk megóvására buzdítsák a csemetéiket, legalább a gyerekek okítsák ilyesmire a felmenőiket. Ezt látja járható útnak az ezerhatszáz lelkes Heves megyei község, Istenmezeje polgármestere, Kotroczó István is. Gyermekei környezetvédő egyesületet alapítottak Terra Mater néven.

Zöld FöldPalágyi Edit2010. 04. 27. kedd2010. 04. 27.

Kép: Magyar Máltai Szeretetszolgálat "Befogadás" Szociális és Foglalkoztató Közhasznú Társaság Elektronikai bontóüzem, Tarnabod, hulladék, szemét, munkás, dolgozó, számitógép, monitor, elektromos, nyomtatott áramkör, NYÁK, szinesfém 2010.04.15. fotó: Németh András Péter, Fotó: Photographer: Andras Peter Nemeth

Fejszével szétszerelt hűtők
Magyar Máltai Szeretetszolgálat "Befogadás" Szociális és Foglalkoztató Közhasznú Társaság Elektronikai bontóüzem, Tarnabod, hulladék, szemét, munkás, dolgozó, számitógép, monitor, elektromos, nyomtatott áramkör, NYÁK, szinesfém 2010.04.15. fotó: Németh András Péter
Fotó: Photographer: Andras Peter Nemeth

Nemcsak a rendszeres szemétszüretekkel hívták fel magukra a figyelmet Istenmezeje lakói, hanem azzal is, hogy itt bizony nem keverik bele a gyakran veszélyeket hordozó elektromos hulladékot, a lestrapált háztartási gépeket az évi rendes lomtalanításkor összegyűlt szemétbe. A település első embere ugyanis felvette a kapcsolatot a közeli Tarnabod üzemével, ahol monitorokat és egyéb elektronikai cikkeket bontanak szét, s kimentik belőlük a még hasznosítható értékes alkatrészeket, anyagokat.

Ezen felbuzdulva határozták el Istenmezején, hogy a polgármesteri hivatalban leadhatják a helybeliek a kidobásra ítélt hűtőszekrényeket, tűzhelyeket, számítógépeket, elektromos háztartási eszközöket. A tarnabodi üzem működtetői ugyanis vállalták: ha bármikor nagyobb mennyiség gyűlik össze, teherautót küldenek érte, és elszállítják az összes fölöslegessé vált holmit.

Szomorú látványt nyújtanak a városi utcák lomtalanításkor, magyarázza Kotroczó István. A gyűjtögetők akár fejszével is nekimennek például a hűtőszekrényeknek, hogy megszerezzék a számukra értékes anyagokat, nem törődve azzal, hogy ilyenkor veszélyes freongáz szabadulhat ki.

Hazánkban is egyre nagyobb gondot jelent az elektronikai hulladék kezelése, s ezzel nem vagyunk egyedül Európában. Az EU tagállamaiban lakosonként és évente átlag 15-20 kilogrammnyi készüléket vásárolnak, viszont csak e mennyiség egyötödét gyűjtik vissza, s még ennek is csak negyedét tudják újrahasznosítani. Hiába vannak irányelvek, hogy mekkora mennyiséget kellene leadni, egyelőre ez nem sikertörténet.

Tízből mindössze két lestrapált, régi háztartási gépet adnak le az üzletben a fagyasztót, tűzhelyt, mikrosütőt vásárló vevők – tudtuk meg egy forgalmas egri boltban. Annak ellenére ilyen alacsony az arány, hogy a régi gépeiket újra cserélők kedvezményt kapnak, ráadásul a megunt holmikat ugyanazzal a fuvarral hozhatják be, amivel hazaviszik az újonnan vásároltat.

Vagyis nem kerül pluszpénzükbe, hogy gondoskodjanak a lerobbant „masinák” szakszerű bontásáról. Sokan elajándékozzák a még működő darabokat, mások az erkélyen őrizgetik, mondván: „hátha jó lesz még egyszer valamire”. Akadnak, akik az éves lomtalanítás előtt cipelik le az utcára a behemót szerkezeteket – de, mint tudjuk, ez sem a legzöldebb megoldás.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek