Fejszével szétszerelt hűtők

Nemcsak a rendszeres szemétszüretekkel hívták fel magukra a figyelmet Istenmezeje lakói, hanem azzal is, hogy itt bizony nem keverik bele a gyakran veszélyeket hordozó elektromos hulladékot, a lestrapált háztartási gépeket az évi rendes lomtalanításkor összegyűlt szemétbe. A település első embere ugyanis felvette a kapcsolatot a közeli Tarnabod üzemével, ahol monitorokat és egyéb elektronikai cikkeket bontanak szét, s kimentik belőlük a még hasznosítható értékes alkatrészeket, anyagokat.

Ezen felbuzdulva határozták el Istenmezején, hogy a polgármesteri hivatalban leadhatják a helybeliek a kidobásra ítélt hűtőszekrényeket, tűzhelyeket, számítógépeket, elektromos háztartási eszközöket. A tarnabodi üzem működtetői ugyanis vállalták: ha bármikor nagyobb mennyiség gyűlik össze, teherautót küldenek érte, és elszállítják az összes fölöslegessé vált holmit.

Szomorú látványt nyújtanak a városi utcák lomtalanításkor, magyarázza Kotroczó István. A gyűjtögetők akár fejszével is nekimennek például a hűtőszekrényeknek, hogy megszerezzék a számukra értékes anyagokat, nem törődve azzal, hogy ilyenkor veszélyes freongáz szabadulhat ki.

Hazánkban is egyre nagyobb gondot jelent az elektronikai hulladék kezelése, s ezzel nem vagyunk egyedül Európában. Az EU tagállamaiban lakosonként és évente átlag 15-20 kilogrammnyi készüléket vásárolnak, viszont csak e mennyiség egyötödét gyűjtik vissza, s még ennek is csak negyedét tudják újrahasznosítani. Hiába vannak irányelvek, hogy mekkora mennyiséget kellene leadni, egyelőre ez nem sikertörténet.

Tízből mindössze két lestrapált, régi háztartási gépet adnak le az üzletben a fagyasztót, tűzhelyt, mikrosütőt vásárló vevők – tudtuk meg egy forgalmas egri boltban. Annak ellenére ilyen alacsony az arány, hogy a régi gépeiket újra cserélők kedvezményt kapnak, ráadásul a megunt holmikat ugyanazzal a fuvarral hozhatják be, amivel hazaviszik az újonnan vásároltat.

Vagyis nem kerül pluszpénzükbe, hogy gondoskodjanak a lerobbant „masinák” szakszerű bontásáról. Sokan elajándékozzák a még működő darabokat, mások az erkélyen őrizgetik, mondván: „hátha jó lesz még egyszer valamire”. Akadnak, akik az éves lomtalanítás előtt cipelik le az utcára a behemót szerkezeteket – de, mint tudjuk, ez sem a legzöldebb megoldás.