Próbálja ki a madárgyűrűzést!

A Balatonszentgyörgy és Keszthely közötti Fenékpusztán 1985 óta működik a Madárgyűrűző Állomás, mely fontos helyet foglal el a hazai vonuláskutatásban. Évente 10 és 24 ezer közötti a 150 méter hosszúságú hálósor segítségével befogott madarak száma. A „láthatatlan csapdával” – mely a partmenti nádfalat egészen a Balaton vizéig szeli át – évente általában 70 madárfajt fognak be, köztük ritkaságokat és 15-20 külföldön meggyűrűzött példányt.

Fenékpusztán a leggyakoribb a foltos és cserregő nádi poszáta, valamint a füstifecske, vonulási időben pedig a cinegék. Tavaly összesen 90 fajta madár volt „ideiglenes vendégük”, ami a hazánkban előforduló összesen 400 fajhoz viszonyítva igen magas szám. Az idei nyár a harmadik, amikor gólyagyűrűző akciót is tart a Magyar Madártani Egyesület helyi csoportja, felkeresve több zalai település fészkelőhelyeit.

Madármenhelyet is működtetnek, ahol sérült és beteg madarak gyógyításával, rehabilitációjával foglalkoznak. Évente átlagosan 100 balesetet szenvedett, illetve fiatal madarat gyógyítanak a területen található röpdéikben. Feladataikat – szűkös anyagi lehetőségeik miatt – sok önkéntes és adományozó segítségével tudják ellátni.

Az állomás látogatása egész évben folyamatos. Legalább egy nappal előre történő bejelentkezés alapján, 9 és 19 óra között szakvezetéssel kísérik végig a csoportokat. A téli időszak kivételével naponta történik madárbefogás, a gyűrűzés július és október közepe között zajlik.

Évente csaknem hatezer látogatót fogadnak, elsősorban iskolás csoportok érkeznek egynapos foglalkozásra. A területen lehetőség nyílik a hosszabb tartózkodásra, nomád táborozásra, melynek során az érdeklődők bekapcsolódhatnak a madármegfigyelésbe és a gyűrűzésbe is.

Nyolcvan fajta madár tojásai, csiga- és kagylógyűjtemény, madárpreparátumok is megtekinthetők. Bemutatnak különböző mesterséges fészek- és odútípusokat, a téli madáretetés eszközeit.

Legeltetéssel, gyepkezeléssel is foglalkoznak a fenékpusztai területen, melyen a Festetics család a 19. század közepétől legeltette jószágait. A Csókakői-pataktól a Zala folyó torkolatáig terjedő 25 hektáron – a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság együttműködésével – 1999-ben magyar szürke marhákkal kezdtek újra legeltetni.

A botanikai értékeik sorában a Keszthelyi-öböl mentén, a víz és a part közötti sávot tömött, széles nádfal veszi körül, az egyik legnagyobb összefüggő balatoni nádast alkotva. Megmaradt néhány, a Festetics család korából származó fekete nyárfa – egyes példányok már több mint 150 évesek –, s további 25 védett növény is megtalálható a fenékpusztai partszakaszon.