Önjáró kuka

Két hónapon át gyűjtötték a szemetet a kerekes mozgókukák az olaszországi Peccioli ősi városközpontjának szűk sikátorait járva. A városrész számos utcájában az autó sem fér el, nemhogy szemeteskocsi, így az itt lakók csak nehézkes cipekedések árán tudnak megszabadulni a hulladékuktól.

Ezért is várta örömmel mintegy száz háztartás a DustCart, azaz a mobil kuka érkezését, „aki”, miután megállt a ház előtt és a hangja alapján azonosította a megrendelőt, kitárta nagy gyűjtőedényét, és elnyelte a tömött szemeteszsákot. Ha pedig megtelt, elbaktatott (pontosabban: elgurult) a központi gyűjtőhöz, ahol emberi segédlettel megszabadult hulladékterhétől.

Az uniós támogatással fejlesztett mobilkuka-program hulladékgyűjtő robotjaiban a csúcstechnika ölt testet: vezeték nélküli hálózaton át tartják a kapcsolatot a számítógépes központtal, amely kiszámítja az adott címek közötti optimális útvonalat, és továbbítja azt a robotoknak, így navigálva azokat az utcán.

A DustCart – kamerái és érzékelői segítségével – ügyesen kikerüli a mozdulatlan tárgyakat, ha pedig emberrel vagy kutyával találkozik, képes összegezni mozgási sebességüket és haladási irányukat, és kitérni előlük. Mozgását, munkáját persze emberek is figyelik az irányító központban, és ha valami rendellenesség vetődik föl, beavatkoznak. Így aztán az is hamar kitudódik, ha valaki rongálni, netán ellopni akarja az okos robotot.