Energiazöldülés magyar módra

A közelmúltban elkezdett beruházás költsége a négymilliárd forintot közelíti, amely az Aufwind Schmack Első Biogáz Kft. és a hazai tulajdonú Gallicoop Pulykafeldolgozó Zrt. együttműködésében valósul meg. (A létesítmény az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretéből mintegy félmilliárdos támogatásban részesül.) A 2011-re tervezett átadást követően az üzem csaknem százezer tonna mezőgazdasági hulladékot dolgoz majd fel, amiből 4,2 megawatt teljesítményt állít elő.

Mezőgazdasági hulladékban eddig is bővelkedtünk, de leginkább púp volt a hátunkon: jelentős részüket mindmáig tetemes költségekkel ártalmatlanítjuk. Pedig az ürülék, a szennyvíz, az ételmaradék, a vágóhidak, tejfeldolgozók, konzervgyárak szerves hulladéka kincset ér. Kovács Kornél professzortól, a Magyar Biogáz Egyesület elnökétől tudjuk, hogy a mezőgazdaságban nagy biomassza-potenciál rejtőzik. Ha minden hulladékot összegyűjtünk, némi energianövény-mennyiséggel kiegészítünk és biogázzá alakítjuk, akkor ebből a lakossági földgázigény 30-40 százalékát fedezhetjük. Mondanunk sem kell, hogy ezzel számottevően csökkenthetjük földgázfüggőségünket. A biogáz szerves anyagokból keletkezik a mikroorganizmusok közreműködésével, levegőtől elzárt környezetben. Mint a természetben a mocsárgáz, amikor is a felszín alá süllyedt rothadó növényi maradványok elbomolva elgázosodnak. (Az egykor gyakori, a lápokban, mocsarakban éjjel világító lidérclángokat is valójában a biogáz táplálta.) Napjaink biogázüzemeiben is hasonló folyamatok mennek végbe, csak irányított és ellenőrzött körülmények között.

Ma hazánkban tíz olyan biogázüzem van, amelyik mezőgazdasági hulladékot dolgoz föl, ezen túlmenően pedig tizenkét olyan szennyvíztelep is létezik, ahol az iszapból nyerik ki a gázt. De Kovács Kornél hat olyan kommunális hulladéklerakóról is tud, ahol a szerves anyagok lebomlásából származó biogázt (depónia¬gázt) nyerik ki. Mindezek együtt azonban csak mindössze egy százalékát teszik ki a rendelkezésre álló biomassza-kapacitásnak. Amit a szarvasihoz hasonló nagy teljesítményű biogázüzemek építésével lehetne igazán kihasználni.

A biogáz fölfutását hátráltatja, hogy többe kerül, mint a földgáz, ami sajnos az összes megújuló energiaféleségre is áll. A Magyar Biogáz Egyesület elnöke szerint egy évtized múltán ez már biztosan nem lesz igaz, ezért érdemes lépni, és lehetőleg minél nagyobbat ebben az ügyben. Mint ahogy teszik ezt az unió országai, ahol a legelterjedtebb támogatási forma éppen a zöldenergia ártámogatása. Németországban például minden zöldkilowattórát 28 eurócenttel támogat a költségvetés, miközben Magyarország csak 9,5 eurócentet fizet. Biztató viszont, hogy a várhatóan 2011 januárjával induló második Széchenyi-tervben, amelyben újragondolják és -osztják az uniós forrásokat, az eddiginél fontosabb szerepet kap a zöldipar támogatása.