Szellemi és környezeti válság

Az ESPAnet konferencia az európai szociálpolitikai elemzők és oktatók informális hálózata, melyet az idén immár nyolcadik alkalommal tartottak meg mintegy 320 vendég részvételével, akik világ számos pontjáról érkeztek a magyar fővárosba. A vendégek a szociálpolitikának a válságra adott válaszai legkülönfélébb nézőpontjait mutatták be kutatásaikon keresztül. Az előadók között számos világhírű társadalomtudós is szerepelt, köztük Ferge Zsuzsa akadémikus, Ian Gough és Abram de Swaan professzor.

Ian Gough, a London School of Economics kutatója szerint a gazdasági válság mellett igen komoly környezeti bajokkal is számolni kell Európa-szerte. Le kell mondani a folyamatos gazdasági növekedés mítoszáról, hogy csökkenthető legyen a jóléti rendszerek által okozott környezeti terhelés. A professzor szerint meg kell változtatni az újraelosztás rendszerét a gazdasági, társadalmi és környezeti fenntarthatóság alapján, melyhez a zöld adó és az egyéni széndioxid-kvóta bevezetését javasolja. Hozzátette: a hosszú távú fenntarthatóság érdekében csökkenteni kell a munkában töltött időt és megváltoztatni a munkaidő „elosztását”, amivel nem csupán a munkanélküliség lenne csökkenthető, de több ideje jutna a társas kapcsolataikra, a családra és a civil élettérben való részvételre is.

Hasonlóan vélekedett Abram de Swaan holland szociológus, aki a globalizáció, a gazdaság és a társadalompolitika egymásra hatását vizsgálta. A szakember szerint a gazdasági és társadalmi válság mellett komoly intellektuális válsághelyzettel is szembe kell néznie a kontinens országainak.

Ferge Zsuzsa magyar akadémikus meglátása szerint az egyenlőtlenségek és a szegénység természete változóban van. Míg korábban bizonyos javak megléte alapján lehetett mérni a szegénységet, addig ma számos országban előfordul, hogy jóval nagyobb arányban rendelkeznek az emberek televízióval, mint ahányan például hetente egyszer képesek húst venni. Kelet-Európában a civilizációs javak hiánya mellett jelent meg a válság, ami az alsóbb rétegek gyorsabb lesüllyedéséhez vezetett, míg a már kiépült, jól működő jóléti rendszerek hatékony védelmet tudtak nyújtani a teljes lesüllyedés ellen. Az akadémikus szerint az Európai Uniónak erre a jelenségre reagálnia kellene, ha nem akarja, hogy a szervezet alapértékei megrendüljenek.