Zsákutca az atomerőmű?

– Magyarországon az elektromos energia 40 százaléka származik a paksi atomerőműből, s ez az arány Európában is 25 százalék. A Greenpeace szerint az atomenergia mindezek ellenére nélkülözhető?
– Így van, szerintünk fokozatosan, ámde bevált technológiákkal gyorsan ki lehet váltani az atomerőművi áramtermelést.

– Viszont érvényes a parlament elvi hozzájárulása, amely szerint a jelenlegi blokkok élettartamának meghosszabbítására és újabb blokkok építésére előkészületek teendők.
– Ez alternatívák vizsgálata nélküli, szinte teljes információhiányban, gazdasági, társadalmi és környezeti hatások felmérése nélkül, erős lobbiérdekek hatására meghozott „biankó” döntés volt, amely felülvizsgálatra szorul.

– S mivel váltanák ki az atomenergiát?
– Egy új, fenntartható energiagazdasági rendszerrel. Ebbe három nagy csomag tartozik bele. Egyrészt a fogyasztóoldali szabályozás az energiafogyasztás visszafogásával együtt. Másrészt a régiós és országhatár-keresztező hálózatok, az energetikailag önellátó kistérségek, települések, az intelligens fogyasztásmérők, a sokszor akár energiát termelő, azt a rendszerbe visszajuttató családi házak, lakótelepek. Harmadrészt pedig a megújulóenergia-technológiák, például a napkollektorok és napelemek, valamint a szélerőműparkok alkalmazásai, a földhő hasznosítása.

– A megújuló energiára való átállás azonban még évtizedekig eltarthat.
– Hangsúlyozom: nem önmagukban a megújulókról beszélünk, egy új, az említett elemekből összeálló fenntartható energiarendszert kell kiépítenünk, ahol az energiatermelés közelebb kerül a fogyasztókhoz. Átmenetileg a legkevésbé klímagyilkos fosszilis energia, a földgáz által minierőművekkel, gázmotorokkal is kellene áramot termelni és a hőt is hasznosítani.

– A fosszilis eredetű energia azonban az emberiség másik nagy rémálmának, a légkör felmelegedésének az okozója.
– Ezért mi is meredeken csökkentenénk a fosszilisok összfelhasználását: tömérdek gázt lehetne az épületek fűtéséből megspórolni az eddigieknél nagyságrendekkel jelentősebb lakossági épületszigetelési, kazán- és nyí­lászá­ró­cserés programok megvalósításával. A panelprogram nem elég, egyrészt a paneloknál lehet a legkevesebbet megtakarítani, másrészt a magyarok többsége családi házban lakik: nekik is kell energiahatékonysági program.

– A megújuló energiák kizárólagossága ellen két kifogást szoktak említeni: az árát és a megbízhatatlanságát.
– Egyikkel sem ért egyet sem a Greenpeace, sem a tudomány. A Német Ipari Kamara szerint a napelemes áram ára – ami a megújulók közül a legdrágább – 2016-ra Magyarországon is leesik a hálózati áraméra. Ami pedig az időjárásfüggő technológiákat illeti, nos, a fenntartható energiagazdaság összességében jobban szabályozható, mint a mostani elavult rendszer az alaperőművi termeléssel, mind az energiatermelési, mind az elosztói oldalon.

– Mekkora volna az átállás összege?
– Ha például annak a két-háromezer milliárd forintnak, amibe egy atomerőműblokk a tervezéskor alaphangon kerül, s ami a tapasztalatok szerint a befejezésére akár meg is duplázódhat, jó részét a hazai kis- és középvállalkozásoknak, valamint a magyar nagyiparnak juttatnák, akkor igen hamar át lehetne állni a fenntartható energiarendszerre.

– Hivatalosan azonban továbbra is az energiamix – atom, fosszilis és megújuló – fenntartásáról hallunk.
– Ez szomorú, hiszen politikai, gazdasági és fizikai okokból egyszerűen nem fér meg egymással a nagyerőművi – például atom¬erőművi – és a fenntartható energiagazdaság. A hagyományos hálózatok rugalmatlanok, ezért kénytelenek vagyunk hozzájuk alkalmazkodni. Így fordulhat elő az a morálisan is képtelen helyzet, hogy Németországban, Spanyolországban ha túl sok elektromos energia kerül a piacra, a szélerőműveket állítják le, és a veszélyes, klímagyilkos nukleáris, illetve szénnel termelt áram kerül a hálózatra.

– A Greenpeace szerint Magyarország miért ragaszkodik mégis az energiamixhez?
– Ennek okát csak találgatjuk. Nem lehetetlen, hogy az oroszok a Mollal és a Malévvel kapcsolatos nézeteltérésektől hajlandóak volnának eltekinteni, ha megkapnák az újabb blokk felépítésének lehetőségét. De, hangsúlyozom, ez csak feltételezés – ha nem is ésszerűtlen. Szerintünk viszont ez a feltételezett árukapcsolás helytelen, az atomerőművi áramtermeléses zsákutcából mielőbb ki kell fordulnunk. Meggyőződésünket a japán atomkrízis csak erősíti.