Füstből van a köd

Szerte az országban egyre több településen és környékén közelít az egészségügyi határértékhez a levegő szennyezettsége. Leginkább Északkelet-Magyarországon és a fővárosban várható a szmogriadó elrendelése.

Zöld FöldSzabó Enikő2011. 11. 11. péntek2011. 11. 11.

Kép: szmog szálló por pormaszk védelem környezetszennyezés egészség városi élet 2011.02.07. fotó: Németh András Péter, Fotó: Nemeth Andras Peter

Füstből van a köd
szmog szálló por pormaszk védelem környezetszennyezés egészség városi élet 2011.02.07. fotó: Németh András Péter
Fotó: Nemeth Andras Peter

Ipar, közlekedés, fűtés: a légszennyező anyagok fő forrásai. Különösen veszélyesek azok a helyek, ahol a természeti adottságok – medencékben, völgyekben épült városok – vagy a túlzott beépítettség miatt rossz a szellőzöttség. Ködös, párás, szélcsendes időben a szennyező anyagok a felszín közelében halmozódnak fel, majd nemsokára füstköddé állnak össze.

A szálló porral és a felületén megkötött különböző mérgező anyagokkal baktériumok, vírusok is bejuthatnak a szervezetbe, így könnyebben alakul ki – elsősorban felső légúti – fertőzés. A kén-dioxid savas kémhatású, belélegezve izgatja az orr- és a torok nyálkahártyáját, s a véráramba jutva gátolja az oxigénfelvételt, köhögést, váladékképződést és asztmás rohamokat okozhat. A szén-monoxid a vérben lévő he-moglo¬binhoz kapcsolódva kiszorítja az oxigént, ezzel pedig fejfájást, nehézlégzést, szívműködési zavarokat eredményez.

A krónikus légzőszervi betegek (például asztmások, COPD-sek) egészségi állapotát a szmog jelentősen leronthatja: az általános panaszok erőteljesebben jelentkeznek, a köhögés és fulladás gyakoribbá válik. Ugyanígy a szív- és érrendszeri betegek körében megemelheti az infarktus és az embólia előfordulását. Nem csupán a krónikus betegségekkel küzdőket, de az időseket és a gyermekeket is veszélyezteti, ha a szennyezés a tüdőben bekerül a véráramba, s elindítja a véralvadás folyamatát. De az egészségesek is megérzik a szmog káros hatását: az allergiához hasonló tünetek – tüsszögés, torokkaparás, orr- és szemviszketés, orrfolyás – léphetnek fel.

Mit tegyünk? Kerüljük a sétát a szennyezett helyeken, elsősorban is a forgalmas útszakaszok mentén. A gyermekeket fölösen ne vigyük az utcára, szabadtéri programokra. A kisbabák szokásos napi levegőztetését is hagyjuk ki, míg a szálló por koncentrációja magas – amúgy is őket fenyegetik leginkább a gépjárművek kipufogógázai. A biciklizők viseljenek porvédő maszkot, ezt munkavédelmi üzletekben lehet beszerezni. Szellőztetésre a déli órák a legalkalmasabbak, ekkor kevesebb a fűtésből keletkező égéstermék a levegőben.

A települések önkormányzatainak pedig érdemes fontolóra venniük, bevezetik-e a kerti égetések korlátozását. De az autósok önkorlátozása sem utolsó szempont a füstködös időszakokban, függetlenül attól, hogy a szmog¬riadó elrendelésével korlátozzák-e majd közlekedésüket. S ahol nincs riasztás, több helyütt ott is az egészségügyi határérték feletti légszennyezettségi adatokat mérnek.

Ezek is érdekelhetnek