Mentésre szakosodott élő múzeum

Hosszan andalogni az ősfák árnyékában, megcsodálni a virágba borult vagy éppen sárguló természetet, megpihenni egy tó partján. Az ember hirtelenjében azt gondolná, ezekért az élményekért születtek a botanikus kertek. Az egykori kastélykertekből kialakult arborétumok, amelyekben főleg fák és cserjék láthatók, betöltik ezt a szerepet. De a botanikus kertek jóval többet jelentenek ennél.

– Az ilyen kert tudományos élőnövény-gyűjtemény. Itt nemcsak a bemutatás, hanem a kutatás, a megőrzés és az ismeretterjesztés is cél – vezet be a „kertek” világába Kósa Géza, az MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézet osztályvezetője, a Vácrátóti Botanikus Kert vezetője. – Több mint 12 ezer fajával és fajtájával hazánk leggazdagabb élőnövény-gyűjteménye található itt, 27 hektáron. Olyan ez, mint egy élő múzeum. Felbecsülhetetlen értékű nemzeti kincs. A kertekben élő növények leltári számmal és számos adattal rendelkeznek, de a „kiállítás tárgyai” mégiscsak élőlények: növekednek, virágoznak és termést érlelnek. Folyamatosan, sokszor egyedfüggően kell gondoskodni róluk, ami nem kis feladat – mondja az osztályvezető, miközben a csípős novemberi reggelen járjuk az ösvényeket, amelyek mentén igen ritka, veszélyeztetett fajok is találhatók. – Az emberi beavatkozás miatt az élőhelyek példátlan gyorsasággal pusztulnak, ezért a botanikus kertek szerepe világszerte felértékelődött. Vannak fajok, amelyek természetes élőhelyükön már nem, csak botanikus kertekben találhatók meg. Szerencsére, mert ez lehetőséget ad a visszatelepítésükre – mondja Kósa Géza, akinek Kelet-Ázsia a szakterülete. Már 37 éve dolgozik a kertben, és több mint hússzor járt kelet-ázsiai botanikai terep- és gyűjtőexpedíción. Többek között ennek eredménye lett a Kínai tanösvény, ahol a távol-keleti ország mérsékelt övi területein élő növények kaptak helyet. Volt miből válogatni, Kínában 32 ezer virágos növény honos. Hazánkban alig kétezer.

Igazi paradicsomot sikerült létrehozni Vácrátóton, pedig a környezeti viszonyok eléggé kedvezőtlenek: meszes homoktalaj, nagy napi hőingadozás, gyakori aszály. Kemény munkával sikerült elérni mindezt, pedig képzett ember alkalmazására egyáltalán nincs pénz, fizikai munkásokban is szűkölködik a botanikus kert. Mégis rengeteget pályáznak, hiszen ez az egyetlen módja, hogy fejleszteni lehessen a 180 éve alapított kertet. Tavaly 210 millió forintos EU-támogatást nyertek, ebből 2010 tavasza és 2011 ősze között új növényfajok ültetése, az idős, beteg fák ápolása, a tórendszer zsilipjeinek felújítása és szerves iszapjának bioló­giai bontása, az ágyások melletti csapadékvíz elvezetése, valamint az öntözőrendszer korszerűsítése vált valóra. Összesen 1500 új növényfajt vettek, köztük különböző orchideákat és sziklakerti különlegességeket.

– A növényválasztásnál szerepet játszik-e, hogy évről évre egyre többet hallani a globális felmelegedésről? – kérdezem Kósa Gézát.
– Természetesen szárazságtűrő növények honosításával is foglalkozunk, közép-ázsiai expedícióink is ezt célozzák – hangzik a válasz. – Kifejezetten a klímaváltozás nem témánk, mert szerintem nem olyan súlyos a helyzet, a negatív jelenségek ellenére sem. A földi éghajlat természetes körforgásának vagyunk tanúi. Egyik évben akkora esőzések voltak, hogy a talajvízár kipusztította a növényeinket. A következő évben a szárazság miatt jutottak ugyanerre a sorsra. Sokkal nagyobb probléma nekünk, hogy évente jelentős károkat okoznak azok a látogatók, akik pusztítanak, rongálnak a botanikus kertben. Miközben az a szándékunk, hogy mind többen épülhessenek belőle.