Nem csak űrhajósoknak

Napjainkban az igényes (bio)táplálkozás hozta divatba. Nem véletlenül, hiszen ha magjának beltartalmi értékét összevetjük a hagyományos gabonafélékkel, kitűnik, hogy szénhidráttartalma kisebb ugyan azokénál, fehérjében, zsírban, rostban és ásványi anyagban viszont gazdagabb. Kalciumból, cinkből, vasból és magnéziumból is a búzalisztének többszörösét találhatjuk benne. B- és E-vitaminon kívül C-vitamint is tartalmaz. Táplálkozási értékét növeli, hogy jelentős mennyiségű benne az értékes lizin. Ez olyan esszenciális aminosav, mely hatásos védelmet nyújt az érelmeszesedés ellen, és gátolja a rákos sejtek kialakulását. Az sem utolsó dolog, hogy magvaiban a fehérje gluténmentes. Csoda-e, hogy az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) fölvette azon anyagok listájára, melyekből az űrhajósok élelmiszereit készítik?

Az amaránt a fogyókúrás étrendbe éppúgy beilleszthető, mint a cukorbetegek és a lisztérzékenyek napi menüjébe. Süthetünk belőle akár kenyeret is: a legjobb, ha 1 rész búzaliszthez 3 rész amarántlisztet keverünk. Ugyanígy hozzákeverhetjük bármilyen, hagyományos liszttel készülő ételhez. Pirított, puffasztott változata müzlibe is tehető, őrleményéből kása is készülhet vagy akár a panírozáshoz is fölhasználható.

Mivel igénytelen, a betegségeknek ellenáll, kiválóan tűri a szárazságot, így termesztése a biokertekben különösen ideális. Kifejezetten melegigényes, ezért csak május második felében vessük. Gondozásának legkényesebb része az úgynevezett idegenelés, melynek során megtisztítjuk a nemkívánatos, agresszív rokontól, a szőrös disznóparéjtól, nehogy betakarításkor annak magja az amaránt közé keveredjen.