Mit rejteget a Duna vize?

Immár harmadszor kötött ki budapesti rakparton a világ legnagyobb folyami kutató expedíciója. A Nemzetközi Duna Expedíció (Joint Danube Survey – JDS3) hajói hat hét alatt összesen 2375 kilométert tesznek meg és 68 helyen vesznek mintát a Dunából.

Zöld FöldHardi Judit2013. 09. 09. hétfő2013. 09. 09.

Kép: Duna-expedició Budapesten 2013.08.27. fotó: Németh András Péter, Fotó: Nemeth Andras Peter

Mit rejteget a Duna vize?
Duna-expedició Budapesten 2013.08.27. fotó: Németh András Péter
Fotó: Nemeth Andras Peter

Jövőre lesz két évtizede, hogy a dunai országok megegyeztek: közös vízgazdálkodásra törekednek a folyam vízgyűjtőjén. Ez, azaz a Duna Védelmi Egyezmény egészült ki az ezredfordulón az EU Víz Keretirányelvével. Ez utóbbi célja, hogy felszíni vizeink „jó kémiai és ökológiai állapotot” érjenek el 2015-re. Magyarán a cél a tiszta, élhető víz megteremtése. Mindez egyelőre csak távoli terv, ahhoz azonban, hogy valóban élhető folyó szelje át országunkat, nélkülözhetetlen a víz valódi állapotának felmérése.

Minden hatodik évben elindul felfedező útjára a JDS csapata, idén húsz kutatóval – köztük öt magyar tudóssal – a fedélzeten. Összesen hatvannyolc helyen vesznek mintát a vízből, az abban lebegő szilárd anyagból és az üledékből. Természetesen a növény- és állatvilág sem maradhat ki a kutatásból: a halak állapotát például harminckét helyen vizsgálják. Félteni nem kell őket, kifogásuk után nem sokkal vissza is dobják az uszonyosokat – persze csak miután minden adatot gondosan feljegyeztek. A mintavétel megkönnyítése érdekében a halakat elektromos halászati eszközzel kábítják el, így azok semmit sem éreznek, míg a kutatók lemérik őket, illetve vér- és májmintát vesznek. De nem hagyják figyelmen kívül a kisebb vízlakókat sem: a kagylóktól a mikroszkopikus méretű baktériumokig mindent gondosan megvizsgálnak.

Az expedíciót két hajó vezeti, a szerb Argus és a román Istros. Előbbi a korábbi kutatások fő laboratóriumhajója, a legmodernebb eszközökkel felszerelve. Utóbbi pedig tengerparti és folyami kutatóhajó. Az expedíció úszó laboratóriumait egyébként a fővárosi érdeklődők is testközelből megismerhették, mikor augusztus végén Budapesten kötöttek ki.
Az első két kutatásnak, a JDS1-nek és JDS2-nek köszönhetően a szakértők fontos információkkal gazdagodtak a térség legfontosabb problémáiról és annak okairól. Részben megoldás is született a feltárt problémákra: például a fővárosban megépült a központi szennyvíztározó. A harmadik expedíció célja, hogy kiderüljön, vajon mennyit javult vagy éppen romlott a vén Duna vizének minősége az elmúlt évek során.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek