Igéző szemek

A mai fajták a virágszínek és formák nagy választékát kínálják; a kék kivételével szinte minden más szín föllelhető közöttük. Ismert egynyári változatuk is (a C. tinctoria), ám többségük évelő, s a kertekben a napos évelőágyak szinte elmaradhatatlan díszei. Vannak magasabb és alacsonyabb változataik, de a menyecskeszem alapvetően élénk sötétzöld, és szeldelt leveleinek laza tömegéről, továbbá a vékony szárakon bókoló, többnyire sárga narancssárga virágainak bájos sokaságáról ismerhető fel.

Növényünk átlagos kerti talajt és napos fekvést igényel, tűri a szárazságot, de aszályos körülmények között az öntözést meghálálja. Júniustól szeptemberig hozza virágait, némelyik fajta (mint a nagyvirágú menyecskeszem) olyan gazdagon, hogy egy-két év alatt valósággal tönkre virágozza magát. Ezt elkerülendő: ha a fővirágzás után töveit visszavágjuk, élete meghosszabbítható. A keskenylevelű menyecskeszem nem hoz magot, így tavaszi tőosztással szaporíthatjuk. A többség azonban (így a nagyvirágú menyecskeszem is) tőosztással és magról is szaporítható. Ha magot érlel, önmagát elvetve szaporodik. A kertészetek a nagyvirágú menyecskeszem (C. grandiflora) több változatát is kínálják.