Kertésznaptár: Sürgős teendőink a párás melegben

- A párás meleg „húzza” a gyomokat is, tartsunk hát ki az irtásukban. A komposzthalom most a szokásosnál is nagyobbra duzzadt, két-három hetente forgassuk át az egészet, hogy az érést meggyorsítsuk. A leszüretelt cseresznye- és meggyfák alját tisztítsuk meg a lehullott gyümölcsöktől, a letört, hasadt ágakat vágjuk vissza az ép részig, a sebet kezeljük. Ne hagyjuk az ültetvényben a letermett málnavesszőket: már most vágjuk ki valamennyit, mert ezek is fertőzések forrásai.

- Mértéktartóan ugyan, de csonkázzuk a szőlőt, mert ezzel kezelhetőbbé, művelhetőbbé tesszük a sűrű lombos tőkét, s így utat nyitunk a fénynek a lombozat belsejébe (ami pedig növényvédelmi szempontból is fontos). Feltétlenül kötözzük a gyalogművelésű és a karós támaszú tőkéket, de a kötözés nagyon ajánlott a kordonművelésű szőlőben is, mert a jól rögzített hajtást nem kuszálja össze a szél, nem törik le a termés súlya alatt.

- Gyűjtsük az egynyári virágok magjait. A beérett termést szárral együtt vágjuk le a tőről, mielőtt a magok kiperegnének, majd szellős, száraz helyen elterítve tároljuk mindaddig, amíg a magok teljesen beérnek. Ezután a magokat fajonként zacskózzuk be, melyekre írjuk rá a növény nevét és a gyűjtés évét. Mostantól egészen szeptember közepéig szaporíthatjuk tőosztással a nősziromféléket (íriszeket).

- Érik a palántáról nevelt görögdinnye. Az érett termés felülete nem hamvas, a szár sárgulva szárad vagy már el is száradt, a terméshez legközelebb fejlődő kacsok elszáradnak. Az érett dinnye kopogtatásra mély, tompa, míg az éretlen magas, „zengő” hangot hallat.

- Mértéktartóan ugyan, de ritkítsuk meg az erőteljes növekedésű paradicsomtövek meddő vagy fattyúhajtásait, hogy szellősebbé tegyük a bokrot, a főhajtást pedig – laza nyolcas kötéssel – kötözzük a karóhoz.