Ilyen állapotban van a kórházba került Dévényi Tibor
origo.hu
Téli szélcsendes időszakokban gyakran fullasztó a levegő a településeken. Fűtési szokásainknak nem kedvez a szegénység – állapította meg a TIT Kossuth Klub Egyesület és a Miskolci Egyetem most zárult kutatási programja, amely az északkelet-magyarországi régióban vizsgálta a megújuló energiák használatát és a fenntartható energiagazdálkodást.
Kép: Tiszabura, 2006. december 11. Tűzifát gyűjtenek a Tisza árterén. Fotó: Ujvári Sándor
A kilencvenes években sokan nagy reményeket fűztek a gázfűtésre való átálláshoz. Az idők során azonban kiderült, hogy a gázfűtés nem a szerényebb jövedelemmel rendelkezők pénztárcájának megfelelő fűtési mód, s fokozatosan visszatértek a fához, szénhez, hulladékhoz. Ezekkel olcsóbban lehet ugyan melegedni – ám a levegőben lévő káros anyagok mennyisége hatványozottan növekszik, ennek pedig nagy az egészségügyi kockázata. Problémát jelent az is, hogy a hagyományos fűtési módszerek szaktudást igényelnek, és részben el is felejtődtek. Száraz fa helyett nedveset használnak, amelynek alacsony a hatásfoka, ráadásul a kémények falára is több kátrány rakódik.
Az eladósodott, elszegényedett régiókban az energiahatékonyság az utolsó szempontok között szerepel, az otthonok szigetelésére végképp nem telik. E tekintetben hazánk Európában az utolsók között szerepel.
Az energiaínséges helyzeten enyhítene az energiahatékonysággal kapcsolatos ismeretek bővítése – állapítja meg a tanulmány. Mivel drága eszközökre a régióban nincs pénz, az egyszerű praktikák elsajátítása a fő szempont. Ilyen például a „sörkollektor” előállítása és felszerelése, amely által a meleg vízre és a fűtésre kellene kevesebbet költeni. A tanfolyamok szervezésében komoly szerepük lehet az önkormányzatoknak is, e módszerek elterjedésével végső soron szociális segélyekre is kevesebbet kellene kifizetniük.
origo.hu
borsonline.hu
life.hu
hirtv.hu
haon.hu
origo.hu
mindmegette.hu
vg.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu