Divatja - már-már kultusza - van: medvék első csemegéje

Évek óta divatja – már-már kultusza – alakult ki a medvehagymának, melyet állítólag azért neveztek el így – van még vagy tucatnyi más neve is –, mert a medvék szeretik levelét, hagymáját. Mindegyik enyhén fokhagyma ízű, másrészt a medvék tél utáni első, korán megjelenő, zsenge, így legelhető táplálékát is jelenti.

Az utóbbi tíz évben szinte minden magára adó családanya az asztalra varázsolta már e laza arasznyi, 4-5 centi széles, lándzsa alakú növényt. A Mecsekben, Bakonyban szinte egész csapatok gyűjtik. Ha mi is ezt tennénk, jó, ha tudjuk: hagymánként csak két levelet nevel, ezért kíméleti okokból – maradjon a növénynek levele, hogy virágot és magvakat is kifejlesszen – tövenként csak egy levelet gyűjtsünk.

Legjobb nyersen fogyasztani: kissé csípős fokhagymaíze nem párosul hosszan tartó fokhagymaszaggal. Zöld salátákba, krémekbe összevagdalva adhatjuk, de készíthető belőle ízesített paszta is: sütik pogácsába keverve éppúgy, mint töltött húsokba adagolva. Télire is elrakhatjuk: fagyasztva vagy sóval átdarálva, befőttesüvegben, olajjal leöntve eltartható (az utóbbiból csak óvatosan használjunk, mert az íze intenzívvé válik). Az egészségre gyakorolt jó hatása sokrétű: kedvező az egész emésztőrendszerre, de szédülésre, fejfájásra is jól szolgál, csökkenti a vérnyomást, tisztítja a húgyutakat.

Legalább ennyire hasznos és ízletes a hivatalos nevén zamatos turbolya. Külalakra első pillantásra sárgarépafélének tűnik a zellerfélékhez sorolt növény: levelei hasonlóak, de jóval nagyobbra növekedve akár 70 centis szárat is fejleszt. Ha nincs nagy hideg, még télen is gyűjthető a bokrok alatti védettebb területen.

Áprilisra már marokszámra szedhető. Kora ősszel a nyáron elhullott magvai rendre kikelnek, s így akkor is üdén kínálja magát. Zöld salátákba keverhető, az aprítékát sült húsokra, halakra még forrón kenjük rá, letakarva 4-5 perc után tálaljuk. Egy kis snidlinggel, medvehagymával, csipet mentával, több petrezselyemmel aprítva, keverve hihetetlen íz- és illatkavalkádot ad. (Hosszabb főzés, sütés során az íze tompul.) Itthon alig használjuk, de a francia konyha becsben tartja: levesekbe, mártásokba, sültekhez, gombákhoz keveri.

Gyógyhatása is van: virágjának teája tisztítja a vesét, a húgyutakat, s az emésztőrendszerre is kedvező illóolajokat, flavonoidokat tartalmaz.