Szent János szőlője - Nem kedveli az erős árnyékot, de a forró napsütést sem!

A növényi rostok mellett a piros ribiszke bőven tartalmaz C-vitamint, ásványi sókat (főként vasat, magnéziumot, kalciumot) és antioxidáns hatású színanyagokat. Fontos tudni, hogy a gyümölcse nem utóérő, ám éretten is a bokron marad, így nyugodtan bevárhatjuk teljes érését, amikor a legértékesebb. S persze ilyen állapotában a legfinomabb a belőle készíthető gyümölcsleves, bólé vagy a gyerekek kedvence, a ribiszkemártás is. Dzsemnek leginkább akkor alkalmas, ha a fürt csúcsán lévő egy-két kicsi bogyó még nem teljesen érett, mert a bogyók ekkor még sok pektint tartalmaznak. Szörpöt főzés nélkül (hidegen) célszerű készíteni (így nem veszti el nagy C-vitamintartalmát), de ízletes bor is forrhat belőle. A gyümölcs alkalmas fagyasztásra is, szár nélkül vagy azzal együtt (utóbbi esetben a bogyók kevésbé sérülnek).

A piros ribiszke nem különösebben igényes cserje, de az erős árnyékot és a forró napsütést nem kedveli: a napnak erősen kitett helyeken levelei sárgulnak, lehullanak. Az agyagos földben éppen úgy megterem, mint a homokon, a meszes földet is elviseli, de a mérsékelten nedves, középkötött, mély termőrétegű talaj az ideális számára. A kertben térhatárolónak vagy díszítő sövénynek is ültethetjük. A faiskolákban többek között a következő fajták közül választhatunk: Fertődi hosszúfürtű, Jonkheer van Tets, Red Lake, Rolan, Rovada, London Market, Vierlander. Sárgásfehér bogyójú fajtája a Blanka.