Teli torokból

E nagyhangú, verébnyi madárka igazi virtuóz: kicsi gégéje négy különböző hangot tud egyszerre kiadni, beleértve a zenei szempontból tökéletes akkordokat is.  (Amelyre az ember hangképző szervei még megközelítőleg sem alkalmasak.) Daloló tehetsége a zenészeket is megihlette, így például Händel orgonaversenyében más madárdal mellett a fülemüle hangjai is megszólalnak, Andersen Fülemüle című meséjéből Sztravinszkij írt operát, melyet a csalogány ihletett. Az 1920-as években, a rádió hőskorában pedig Angliában a BBC olyan szabadtéri koncertet közvetített, ahol egy csellóművész a kertjében duettet játszott az ott éneklő fülemülékkel.

A szerelmes hím teli torokból hangzó szerenádja elsősorban a kiválasztott tojónak szól, másodsorban a többi hímnek, hogy ne közeledjenek szíve választottjához. A fészket a tojó építi, miközben a hím énekel: buzdít és elismer – aztán pedig örvendezik, amikor az öt kis tojással megtelik a földön, bokor alján vagy erdei tuskó védelmében épült, száraz levelekből álló fészek. A kikelő kis csalogányok egy hónap alatt válnak önállóvá, de a család még hoszszabb ideig együtt marad. Táplálékuk elsősorban a talajon mozgó férgekből, rovarokból, pókokból és csigákból áll.

A fülemüle európai állománya jelentős, hazánkban is gyakori (mintegy 250 ezer párral), aminek fő oka, hogy számára még bőven akad természet közeli élőhely. Elsősorban a gazdag aljnövényzetű lomberdők szélén és a folyókat, tavakat övező fűz-nyár ligeterdőkben, bokrosokban telepszik meg. Örvendetes, hogy élettér a lakott területeken – parkokban, kertvárosi környezetben – is a rendelkezésére áll, így a városi ember szintén elgyönyörködhet az énekében. Mert látni nemigen lehet, mivel rejtőzködő, óvatos madár. Költöző, áprilisban érkezik Nyugat- vagy Közép-Afrikából, és szep tember végén indul vissza telelőhelyére. Fogságban tartva elpusztul. Nálunk védett, eszmei értéke 25 ezer forint.