Kádár János után nagy szünet jött, aztán...

Városi tyúktanácsadó - A főváros Rózsadombján anno Kádár János neje is tartott tyúkokat. No, nem a gangon, mint a vidékről a lakótelepekre beözönlő munkásnők az 1950-es, 1960-as években. Aztán a városi tyúktartás elhalt, ám egy fiatal értelmiségi házaspár angliai ihletre most újraélesztené.

Zöld FöldKeresztény Gabriella2015. 07. 02. csütörtök2015. 07. 02.

Kép: Bognár Ildikó városi tyúk tartás úttörője csirke ketrec ól tojás háztáji 2015 06 10 Fotó: Kállai Márton

Kádár János után nagy szünet jött, aztán...
Bognár Ildikó városi tyúk tartás úttörője csirke ketrec ól tojás háztáji 2015 06 10 Fotó: Kállai Márton

Budai házuk kertjében a ragadozók ellen védett kifutóban tizenöt, zömmel őshonos magyar tyúk porfürdőzik, tojik, csibéket terel. Bognár Ildikó közgazdász, a férje tervező építész. Iskolás lányaik imádják a tyúkokat, s mivel csak a friss tojásért tartják mindet, élhetnek az idők végezetéig. Ötéves tanulóidő előzte meg, hogy pár hónapja feltették az internetre a Tyúk a városban elnevezésű oldalukat.

– Részint a munkánk és a barátaink miatt korábban sokat jártunk Angliában – meséli Ildikó –, s meglepett, hogy a városokban milyen sokan tartanak tyúkot. Az ötlet befúrta magát a fejembe, s amikor ideköltöztünk, utánanéztem: Budapesten 2012. október 1-jétől lehet tyúkot nevelni, de csak az állatjóléti, közegészségügyi és környezetvédelmi előírások betartásával. Így a kert nélküli lakás kiesett a lehetőségek közül. Három tyúkkal kezdtük 2012-ben, mára gyarapodtunk. Amúgy meg egy dolog a törvény, más a jószomszédi viszony. Mielőtt a párom megépítette volna az ólakat és a kifutót, körbekérdeztük a szomszédokat. A kakast kiiktattuk, mert a hajnali kukorékolásnak senki nem örül. Átrágtam a szakirodalmat: ólakról, etetőkről, a legjobb gabonákról, a szabadtartásról. A munkánk mellett a férjem profi baromfiépítész, én meg „hivatásos tyúkász” lettem, aminek híre ment. Jöttek az ismerősök és azok ismerősei, hogy ők is belevágnának: mit tanácsolunk? Az elmúlt években sok budapesti családnak baráti alapon terveztünk, építettünk a kertjeikhez, igényeikhez igazodó ólakat, kifutót, tojódobozokat, tálcákat, amivel a reggeli munkába rohanáskor egy mozdulattal kihúzható a tojás, az ürülékes edény. Elláttuk őket szagtalanítóval, kitűnő biogabonakeverékkel, amiben kukorica, búza, árpa, köles, zab található. A takarmányt minősített ökológiai gazdálkodótól szerezzük be, a termékeny tojást egy másik tanyasi farmról. Önadagolós etetők készültek a nyaralni indulóknak, hogy ne kelljen a szomszéd nyakába sózni a gondozást. De vannak mini mobil ólak is azoknak, akik a nyaralásra is magukkal akarják vinni a baromfit. Mindent jócskán felpörgetett az internetes információs oldalunk.

– Akkor ez már olyan szolgáltatás, amiért nem csak köszönet jár?

– Nekem ez már a szívügyem, annak is adunk tanácsot, aki nem rendel tőlünk semmit. A városi tyúktartásnak egészen mások a szempontjai, ezekre dolgoztunk ki megoldásokat. Főállású munkánk mellett ez része az életünknek, tanúja lehetünk a biológiai körforgás tökéletességének. Itt minden újrahasznosul: a tyúk a konyhai hulladékot is megeszi, a tyúkürülék pedig jó trágya. Amikor hazajövünk, kiengedjük őket a hátsó kertbe: a füvet méretre nyírják, a bokrok alól kieszik a rovarokat, még a kullancsokat is. Ettől lesz a tojásuk állaga csodálatos. Ma már nincs olyan gond, amiben ne tudnánk tanácsot adni vagy segíteni. Induláskor 2-3 tyúk javasolt, mert társas lény. Mi egyébként tyúkot nem vágunk. Ha a nálunk kelt csibéből kakas lesz, azokat visszavisszük a farmra, tojásért cserébe.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek