A Szabad Föld Kertje - Tojnak, mint a gép

Legutóbb akkor írtam a fürjeinkről, amikor bekerültek a számukra készített ketrecekbe. A 25 kikelt csibe még bőven elfért egy ketrecben, aztán néhány hét alatt kiderült, hogy sürgősen újat kell építeni. Ezek a madarak ugyanis igen gyorsan fejlődnek: harmadik hete tojnak, tehát 12 tyúkunk 8-9 hetesen kezdte a „termelést”. Meglepő módon eddig csupán három, a normálistól – 10-13 grammos – eltérő tojást produkáltak: egy lágy héjút, egy körömnyit és egy dupla szikűt és nagyságút. Ráadásul nagyjából 10 nap alatt az összes egyed tojni kezdett, így naponta 10-14 tojást gyűjthetünk be. Immáron második hete örvendhetünk ezeknek az igen egészséges, a tyúktojásénál sokkal több értékes mikroés makroanyagot, valamint fehérjét tartalmazó tojásoknak. Esszük is tükörtojásnak, főtt tojásnak, de a család hölgy tagjai kozmetikumként, arcpakolásra is használják. Lassan ott tartunk, hogy összegyűlik 50-60 tojás, ezeket megfőzzük, megtisztítjuk, majd megfüstölve, olajos, fokhagymás pácban megérlelve fogyasztjuk. Igazi csemege, aki nem próbálta, nem is tudja, milyen finom. 

Mostohán kezelnénk fürjeink többségét, ha nem szólnánk a kakasokról. Van belőlük ugyanis 13, melyeket még több hete, a tojástermelés megkezdése előtt másik ketrecbe telepítettünk át. A legaktívabbak, a legnagyobbak közül kettőt választottam ki és helyeztem vissza a tucatnyi lány mellé. Egy hétig tartott a béke, mert egyik reggelre a kisebbik kakast megtépve, vérző fejjel, lecsupaszított nyakkal találtam. Gyorsan kisebb madárkalitkába különítettem el, tetránporral, fertőtlenítőszerrel kezeltem. Meggyógyult – igaz, szegény nemsokára a tepsiben végzi, ahogyan másik 11 társa szintén. Ez az eset is bizonyítja, mennyire nehéz a szakirodalmat követni e félig vad madarak esetében: azt írják, hogy egy-egy fürjcsaládot 3-4 tojó és egy kakas alkot. Nos, ez csak akkor alkalmazható, ha családonként elkülönítve tartjuk őket, máskülönben a kakasok igen hevesen hadakoznak, a rangsor alján lévő állatok – esetünkben lett légyen szó csupán két rivalizáló kakasról – nagyon megverhetik egymást. A leválasztott kakasok között is folyik a csetepaté, így mire e sorok megjelennek, a többé-kevésbé megtépett tollú szárnyasok már a mélyhűtőben várják, hogy nyársra vagy serpenyőbe kerüljenek. Egy főre két fürjet számolva egy nagyobb családi vacsora díszei lesznek, illetve laptársunk, a Vidék íze szeptemberi számának Füstös konyha rovata főszereplőivé válnak.

A felszabadult fürjketrec pedig növendéknyulaink egy részének lesz a lakóhelye, mivel úgy alakítottam ki a ketrecet, hogy néhány perc alatt 2-3 kis testű nyúl számára kényelmes lakóhellyé válhasson. Mára már lassacskán egykilós példányokká növekedtek a néhány hete még csupasz fiókák. Számukra is külön ketreceket kell gyártanunk. Most kicsit zsúfoltan élnek az anyákkal, akiket már két hete termékenyíteni lehetett volna, ám ez is elmaradt a feltorlódott nyári munkák miatt. De ami késik, nem múlik: ha sikeres az ugratás, akkor szeptember elején még viszonylag jó hőmérséklet mellett születhetnek a következő almok.

Sajnos, úgy tűnik, nem sikerült a kacsák szaporítása, ugyanis a kotló tojó az utolsó héten már nem volt hajlandó melegíteni a tojásokat. Egyik napról a másikra fogta magát és otthagyta addig dédelgetett tojásait. Hogy a kotlás egy napig tartó hiánya miatt mennyire sérültek az embriók, még nem tudom, ugyanis gyorsan beindítottam a keltetőgépet, s beraktam az elhagyott tojásokat. Ugyanakkor biztató, hogy a másik tojó beindult: tucatnyinál több tojás van már a fészkében és szépen ül rajtuk. Ez lenne – ha sikerülne – az első családja, várhatóan szeptember elején kelnek ki a kicsinyei.

Tyúkjaink rendesen dolgoznak, napi 10-12 tojás a produktum. Három kecskénk is szépen fejlődik, kikerekedtek a kertünkben gyűjtött sok-sok zöldtől, ami akad bőven: az utóbbi hetek esői miatt elárasztott minket a gyom, alig győzzük a kapálást, sarlózást. Az idén vetett lucernásunkat már másodszor lehet kaszálni, mivel ismét virágzásnak indultak a hajtások. Sőt szeptemberben a harmadik kaszálását követően ismét félretehetünk egy kis szénát a nehezebb, téli időszakra.