Még nem az ősz üzen

Akadnak fák, melyek szinte már teljesen kopaszok – csak a friss hajtásaikon maradt néhány levél, de gyakrabban csupán az alsóbb ágakon észlelhető a baj. Amikor jobban megnézzük e leveleket és a környezetükben egészségesnek tűnőket, láthatjuk, hogy apró sötétebb foltok alakultak ki rajtuk. Ha ezeket a tüneteket tapasztaljuk, szinte biztos, hogy az úgynevezett blumeriellás betegség alakult ki fáinkon.

Ez gomba az ősszel lehullott leveleken telel át, innen indul el ismét a szaporodása, ami leginkább a csapadékos tavaszokon sikeres. Főleg a virágzást követően terjed, de akkor még nincs tünete, hanem csak a nyár közepére- végére szembetűnő a levelek megbetegedése, végső esetben pusztulása.

Védekezni ellene a legtöbb kertész nem szokott, nem is gondol rá – azt hiszi, a levélhullás a forróság hatására következett be –, ám amikor megtapasztalja a bajt, már késő. Ez a betegség kimondottan a meggy- és a cseresznyefa kórsága. Gondot igazából a lombfelület csökkenésével okoz, mivel akár két-három hónappal a normális őszi lombhullás előtt megfosztja a fák egészét vagy részeit az asszimiláló felülettől. Ezzel gyengíti a fákat, illetve a rügyfejlődést is rontja, ami a következő évi termés mennyiségére és minőségére hat károsan.