Megihlették a dísznövény-nemesítőket - Vidám napraforgók

Az ősi változatból nemesített dísznapraforgók (hibridek) küllemben és méretben sokfélék ugyan, de mindegyikük vidámságot és melegséget sugároz. Kisebbek az alapfajnál, sőt vannak köztük kifejezetten törpe változatok is, jellegzetes fészkes virágaik pedig nem minden esetben margarétaformájúak, hanem tömött pom-pomra emlékeztetők vagy éppen krizantémszerűek is lehetnek. Színük is igen változatos: a megszokott napsárga mellett sö tétbordóban, narancs- vagy krémszínben tündöklő hibridekkel is találkozhatunk.

Mint a szántóföldi faj, a dísznapraforgó is meleg- és fényigényes, fagyérzékeny növény. Vízigénye közepes, s bár a szárazságot elviseli, de gyengén fejlődik, és nem fejleszt mutatós, szép virágot. A tápanyagban gazdag, jó vízgazdálkodású talaj az ideális számára. Törpe változatai cserepes, dézsás növényként is mutatósak, a gyepben csoportba ültetve igen látványos színfoltot alkotnak. A magasabbra növő hibrideket virágágyak háttérdíszeként vagy kerítések, falak mellé takarónövényként célszerű ültetnünk. De a dísznapraforgóval vágott virágként is élhetünk: rövidebb szárral asztaldíszként hasznosíthatjuk, hosszabb szárral pedig padlóvázában érvényesül jól.

Magját áprilistól júniusig vethetjük a végleges helyére. Ha a vetési idejét széthúzva több alkalommal (szakaszosan) vetjük, ősszel is teljes pompájával díszítő példányokat nyerhetünk. Termése a kert madarainak szolgál őszi-téli eleségül.