Rettegjenek a kártevők - jönnek a gazdák szorgos szövetségesei

Az egészséges táplálkozás része a vegyszermentes gyümölcs is, tehát a biológiai védekezés feltétel az agrárkörnyezetgazdálkodási programban részt vevőknek. A hagyományos madárvédelem hazánkban már jó egy évszázada alkalmazott módszer, de napjainkra még nagyobb teret kapott.

A program területein kötelező hektáronként hat mesterséges madárodú kihelyezése. A Debreceni Egyetem természetvédelmi, állattani és vadgazdálkodási tanszékén az utóbbi években több olyan szak- és diplomadolgozat született, melyek a gyümölcsösökben, szőlőültetvényekben eredményesen megtelepíthető madárfajokkal foglalkoztak. Az egyik hallgató a szabolcsi almaültetvényeken kihelyezett mesterséges fészekodvakban megtelepedett mezei verebek, széncinkék, nyaktekercsek „ténykedését” vizsgálta. Egy másik a Nyírbátor melletti meggyesekbe, almásokba telepített odúkban a fenti fajokon kívül a seregélyeket és búbos bankákat is tanulmányozta. Górcső alá kerültek az ófehértói háztáji kiskertek, melyekben 46 – javarészt rovarevő – madár létét igazolták. De megtapasztalták azt is, hogy a gyümölcsösökben akadtak nem megfelelően kihelyezett és karbantartott madárodúk, s vannak gazdák, akik például a mezei verebet nem nézték jó szemmel, pedig az egyik legszorgosabb rovarpusztító.

A tanszék munkatársai szívesen adnak tanácsot az odúk elkészítéséhez és kihelyezéséhez, szakvéleményezik az eltérő gyümölcskultúrák odútelepeit, részt vesznek a madártani ismertetőkön, meggyűrűzik az odúkban megtelepedett madarak fiókáit.