'Zöldváros az ország szívében' - Visszatértek a kétéltűek

Aki régen járt Nagykőrösön, csodálkozva sétálgat a településen. Megújult a főtér, újjávarázsolták a strandot, megmentették a csónakázótavat – hogy csak három szembetűnő változást említsünk meg az utóbbi évekből. A település még most is őrzi mezővárosi jellegét, figyelemre méltó építészeti örökséggel rendelkezik, és méltóképpen ápolja Arany János emlékét is, aki 1851-től 1860-ig tanított a református gimnáziumban. Mindezek mellett környezetvédelembenés tájvédelemben is jeleskednek. És ami ugyancsak fontos: ma már a városvezetők és a helyi lakosok számára sem lényegtelen a „zöldszemlélet”.

– „Isten hozta Arany János városában!” feliratú táblával köszöntjük az ideérkezőket, és használjuk a „Zöldváros az ország szívében” szlogent is – mondja Czira Szabolcs, Nagykőrös polgármestere. – Több mint 364 ezer négyzetméter zöldterülettel rendelkezünk, ennek fele belterületen található. Erdeink kiterjedése meghaladja az országos átlagot. Az „érték értéket vonz” alapelv jegyében mindig nagy figyelmet fordítottunk a fejlesztésekre. Városrehabilitáci ós beruházásunk 2012-ben valósult meg Farkas Gábor Ybl-díjas építész irányításával, amiért a Magyar Urbanisztikai Társaság 2014-ben Hilddíjjal jutalmazta településünket. Szeretnénk megőrizni a középvárosi jellegünket, hogy a lakosság kisebb jövedelem mellett is színvonalas körülmények között élhessen és dolgozhasson. Hosszú távon az idegenforgalom, a munkahelyteremtés is fellendülhet.

A szembetűnő sikerek láttán adódik a kérdés: hogy lehet ezt utánuk csinálni?!

– Széles körű összefogással. Ötletekből sincs hiány, és ha valamit elkezdünk, onnan már nincs visszalépés – mondja Szőke Klaudia, a nagykőrösi polgármesteri hivatal műszaki ügyintézője. – Úgy vesszük észre, hogy a lakosság is szívesen vesz részt a közösségi megmozdulásokon. Ilyen például a Virágos Nagykőrösért program. Elnyertük már a szervezők legmagasabb elismerését, az Arany Rózsadíjat, a Legszebb Főutca-díjat, illetve a Turizmus Zrt. különdíját. Minden esztendőben hirdetünk közterületre fásítási akciót, évről évre egyre több facsemetét igényelnek a helyiek. Ami pedig a kikapcsolódást illeti: országos hírűvé lett a nagykőrösi vásár és a meggyfesztivál. Nagy lépésnek számított 2012-ben a város számára a több mint ötezer ingatlant érintő, 6,8 milliárd összköltségű infrastrukturális beruházás, amelynek során nemcsak a szennyvíztisztító telepet fejlesztették, hanem mintegy 100 százalékos mértékben kiépülhetett a szennyvízhálózat. Környezetkímélő módszerekkel építették meg a csapadékvíz- elvezető rendszert, az ivóvízminőség- javító beruházás pedig jelenleg is tart.

Nagykőrösön házhoz menő szelektív- és zöldhulladék-gyűjtést végeznek, a lakosság használhatja a modern hulladéklerakót és komposztálótelepet.

Az ország harmadik legnagyobb biogázüzeme is itt működik.

– Fejben dől el a környezettudatosság – szögezi le Vozárné Ragó Ildikó, a KÖVA-KOM Nonprofit Zrt. vezérigazgatója. – Zöldfelület-gazdálkodási programunk keretében nagyobb felületek létrehozására vagy rehabilitálására törekszünk.

Ahogyan történt a Csónakázó-tó esetében: körbekerítettük a területet, térköves sétányt, szigetre vezető gyalogoshidat, gépkocsi-leállósávot építettünk, csónakkikötőt és horgásztérséget alakítottunk ki. Lett díszkivilágítás és parkosítás is.

Szemmel láthatóan újraéledt a természet, vadkacsák, kétéltűek, halak tértek vissza a vizes környezetbe – és a helyiek is szívesen sétálnak itt. Már korábban elkezdődött a Cifrakert felújítása, amit szeretnénk folytatni, vannak elképzeléseink az épületek hasznosítására. Feltétlenül megemlíteném a nagykőrösi pusztai tölgyesek és a Natura 2000 élőhelyek megőrzését, valamint természetvédelmi szempontú fejlesztését, amely a LIFE-program keretében történik. Népszerű a Pálfája Oktatóközpont, ahol tanulni, játszani és pihenni egyaránt lehet.

MI FÁN TEREM A CITY HUNGARY?
A fenntartható és élhető magyar városok vezető fóruma alapításakor, 2010-ben célul tűzte ki, hogy olyan hazai és nemzetközi modelleket, tapasztalatokat, eszközöket mutat be, amelyek már eredményt hoztak. Ennek érdekében 2013-ban alapították meg a Holnap Városáért Díjat. Három kategóriában – fenntartható városért; zöldvárosért; a művészet, a kultúra, az örökség megőrzéséért – pályázat alapján értékelik az önkormányzatokat és cégeket. Legutóbb Nagykőrös mellett Szentes, Tata és Budapest XVI. kerülete érdemelte ki a zöldvárosért járó díjat, amely tulajdonképpen egy három évig érvényes védjegyet jelent.