A klímaváltozás alapjaiban változtatja meg a borászatot - Szüretek az éjszakában?

A tendencia főként 1980 óta szembeötlő, amikor is jelentős fordulat következett be az északi félteke hőmérsékletének alakulásában.

Az egyre gyakoribb nyári, ősz eleji forróság miatt sorra elmaradnak a hűvös, csípős őszi éjszakák, amelyeknek a borok a zamatukat köszönhetik. A nagy melegben a fajták nemcsak korábban, de sok cukorral is érnek, emiatt nő az alkoholtartalmuk, miközben frissességükből, illat- és ízanyagaikból veszítenek.

Francia kutatók szerint, ha a globális hőmérséklet továbbra is hasonló ütemben emelkedik, akkor a most szeptember végén érő Merlot (a Bordeaux-i borvidék fő fajtája) már augusztusra be fog érni, ami alapjaiban változtatja meg borának jellegét. A klímaváltozás kedvezőtlen hatása (tompuló szín, zamat, illat) a fehérborszőlő-fajták, illetve boraik esetében élesebben mutatkozik meg, mint a vörösöknél. Mindazonáltal a francia borvidékeket nem egyformán érinti a fölmelegedés, és számos szőlőfajtára sem volt eddig számottevő hatással. De kísérletek kezdődtek: vad szőlőket ismert fajtákkal kereszteznek, hogy jobban ellenálljanak a betegségeknek, illetve lassabban fejlődjenek és később érjenek. S persze bevetik a különféle borkészítési technikákat is a kedvezőtlen hatások enyhítésére. Az éghajlatváltozásnak azonban nyertesei is lehetnek: az északra tartó szőlőtermesztés nyomán új borvidékek születhetnek Nagy-Britanniában, Észak-Németországban, amelyek betörhetnek a borok piacára.

A klímaváltozás minket is érint, szőlészeink-borászaink követik az eseményeket. Az már most látszik, hogy az olaszrizling, a hárslevelű és a kadarka nehezen birkózik meg a szélsőséges időjárással. A szemeket óvni kell a napégéstől, ezért a korábban általános fürt körüli levelezést alighanem elfelejthetjük.

A nappali helyett pedig jöhetnek az éjszakai szüretek, mert a hűlt, hideg bogyókban jobban megőrződnek az illatok, zamatok. Eddig sem volt közömbös, de ezután létkérdéssé is válhat a jó szüreti időpont meghatározása, míg a pinceműveletek sorában többek között a hőmérséklet- szabályozás, a hordóhasználat és az érlelés ideje kap évről évre nagyobb jelentőséget.