A Szabad Föld Kertje: Sokoldalú mulcstakaró

Vélhetően mindenki járt már úgy, hogy valami miatt nem tudta idejében beásni a trágyát azokba az ágyásokba, ahol arra szükség lett volna, mert például kabakosokat – uborka- és tökfélék, dinnyék –, vagy paprikát, padlizsánt, paradicsomot akart termeszteni. Ugyanakkor ezek termesztése akkor a legsikeresebb, ha megfelelő vízellátás mellett kellő mennyiségű szerves trágyát kapnak. Nos, tavaly mi is így jártunk, a paprika egy részét ilyen ágyásba voltunk kénytelenek elpalántálni.

Mikor kissé megerősödtek a palánták, gondoltam egyet, és a tövüket friss – még szénát, szalmát is tartalmazó –, a nyulak alól frissen kitermelt trágyával terítettem be jó 5-10 centi vastagon, majd kis földréteget húztam rá. Az eredmény kielégítő lett: a heti egy-két öntözéssel a gyökérzónába sikerült bemosatni a tápanyagok egy részét, a vékony földréteg alatt a friss trágya folyamatosan elbomlott, s őszre, amikor kikerültek a paprikatövek, már a nyomát is alig lehetett felfedezni. A termés szép lett, a gyomosodás sem okozott túl nagy gondot.

Emiatt aztán az idén is alkalmazom e módszert, annak ellenére, hogy növényeimet egy ásónyomnyi széles és mély komposztba palántáltam el, amit földdel takartam.

A mostani esős időben azonban szinte alig lehet győzni a kapálást, ezért rövidesen beterítem néhány talicskányi friss trágyával a paprikaágyásokat. Mintha mulcsoznék – a lényeg, hogy kevesebb munkám legyen és a lehető legtöbb tápanyaghoz juttassam a növényeinket.

A szalmás mulcsozás egyébként bevált: karalábéink egy részét vastag szalmaréteggel takartam, csupán egy-két agresszívebb gyom – leginkább a növekedés közben még a fóliát is átlukasztó zsurlók – tört át rajta. A takarás nélkül maradt ágyásokat már másodszor kellett kapálni egy hónapon belül. Mivel a szalma drága, ezért úgy határoztam, hogy a következő ágyásokat egyrészt a már említett nyúltrágyás szalmás, szénás keverékkel, illetve a szénának meg nem felelő kaszálékkal fogom betakarni. (Sajnos az idén már a második olyan adag széna megy tönkre, amit a sok eső miatt képtelenség volt megfelelően kiszárítani, így egy része dohossá vált, ám a réten hagyni felesleges, mert csak berothad alatta a fű, másrészt pedig a következő szénagyűjtésnél belekeveredik a „jó” szénába.) A paradicsom, paprika és más növények tövében, sorában nyugodtan elkorhadhat, komposztálódhat, ősszel majd jól beásom. Felmerült, hogy ilyen mulcsozással csak gyommagvakat viszünk a kertünkbe, de ha jó időben, még a maghozás előtt végezzük a kaszálást, ez a veszély nem áll fenn.

Akár a trágyás, akár a szalmásszénás takarást választjuk, sok előnyhöz jutunk. Kevesebb gyom üti fel a fejét, szerves anyagot juttatunk a talajra, majd a talajba, tápanyagot szolgáltatunk növényeinknek, és víztakarékos gazdálkodást folytatunk, mert a mulcs alatt lassabban párolog a föld.

MADÁRTRÁGYÁT NE! Sokan félnek alkalmazni akár csak szerves trágyaként is baromfitrágyát, legyen az tyúk, kacsa, galamb vagy más szárnyas „terméke". Pedig igen jó hatásúak, hiszen foszfortartalmuk többszöröse a marha- vagy nyúltrágyákhoz képest. Magam vegyítem a trágyákat, bár igaz, mulcsozáshoz nem használom. Keverem szalmás trágyákkal, s hagyom több hónapig érni, kicsit lebomlani. Jó megoldás, ha a tyúktrágyát komposztálóban keverjük a zöldhulladékkal, így is veszít a töménységéből.