Jaj nektek, cinegék!

A nőstény példányok – melyek feltűnően termetesebbek a hímeknél – zsákmányul ejtik a rigókat, galambokat, szarkákat is. Ám ha azt gondoljuk, hogy a karvalyok a fő felelősei az erdei énekesmadarak számának csökkenéséért, tévedünk: csupán a visszaesés egy százaléka írható a számlájukra. S noha népességük jelenleg nem veszélyeztetett, azért rászolgálnak a védelemre: eszmei értékük 50 ezer forint.

A karvaly a kiterjedt, idősebb elegyes erdők ragadozója, melyek se nem túl sűrűek, se nem túl ritkák, így  könnyen repülhet bennük. De kerti madarakra vadászva meg-megjelenik a fás lakott területeken is. (A fővárosi Népligetben is megfigyelték.)

Gallyakból rakott, termetes fészkét is az erdő fáira rakja, a törzshöz közel. A fészket a hím építi, míg a négy-öt halványkék, barna pettyekkel díszített tojáson a nőstény ül, miközben a párja eteti. Noha a nőstény egy hetet is kibír, ínséges időkben előfordul, hogy kénytelen táplálék után nézni, sorsára hagyva a tojásokat.

A karvalyok némileg hasonlítanak a héjára, de annál kisebbek, jóval karcsúbbak és rövidebb szárnyúak.

Leggyilkosabb szerszámaik hosszú lábaik és karmaik, melyekkel áldozataikat megragadják. Kis csőrük csak a zsákmány megkopasztására szolgál. Röptük jellegzetes: két szárnycsapásból, majd hullámmozgással végzett siklásból áll.