Ilyen állapotban van a kórházba került Dévényi Tibor
origo.hu
Nagy számban gyülekeznek a ragadozó madarak a Körös-Maros Nemzeti Park pusztáin, hogy még utolsót lakmározzanak az Alföld nyújtotta csemegékből – s aztán indulnak is a hosszú vándorútra.
Ezek a madarak rendkívül hasznosak a mezőgazdaság számára, mivel rágcsálók és más kártevők tömegétől szabadítják meg a termőföldeket. Megfigyelésükre leginkább a reggeli órák alkalmasak. Érdemes a nemzeti park valamelyik kilátótornyából vagy a védett területek szélén húzódó dűlőútról szemlélni a környéket. Ilyenkor a nagytestű ragadozók – az ölyvek, sasok – még éjszakázóhelyeiken, azaz kiszáradt fák csúcsain, kútgémeken, régi tanyaromok tetején ébredeznek. A vörös és kék vércsék, hamvas és barna rétihéják viszont már kora reggel megkezdik a vadászatot, szorgalmasan keresik zsákmányaikat.
Mostanra már valamennyi ragadozó madár fiókái felnevelkedtek és kirepültek, ezért ilyen népes a tábor, ráadásul a vonulásban lévő egyedek is gazdagítják az állományt. A legnagyobb egyedszámban vörös és kék vércséket láthatunk a pusztákon, de szép számmal vadásznak egerészölyvek és barna rétihéják is. A lényegesen ritkábbnak számító pusztai ölyvből 6-10 példány tartózkodik a Csanádi pusztákon, míg kígyászölyvből 5-7, hamvas rétihéjából pedig 4-6 példányt látni mostanság.
Megfigyelhetünk néhány kerecsensólymot, és a fiókáikkal együtt megjelentek a térségben a parlagi sasok is. Kis szerencsével akár egy-egy errefelé igencsak ritkának számító békászó sast, törpe sast, barna vagy vörös kányát is megpillanthatunk, mivel az év e szakában ide is elkóborolnak.
origo.hu
borsonline.hu
life.hu
hirtv.hu
haon.hu
origo.hu
mindmegette.hu
vg.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu