Nekünk ne fújjon! A következő tíz évben sem épül újabb?

A természeti értéket és a tulajdonjogot szeretné védeni a kormány azzal, hogy a saját hatáskörébe helyezi át az új szélerőművek engedélyezésének jogát. Erről eddig a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal dönthetett – a Lázár János miniszter által benyújtott módosítás törvénnyé válásáig. Nem szabályoznák viszont a háztartási kiserőművek – például a napelemek – telepítését.

A törvényjavaslat szerint nem épülhetne szélerőmű világörökségi és természetvédelmi területen. De máshol sem nagyon: a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumból úgy nyilatkoztak a Magyar Narancsnak a múlt héten, nem tartják indokoltnak, hogy újabb szélerőműveket telepítsenek Magyarországon. Így gondolják ezt 2006 óta – azóta nem adtak ki ugyanis engedélyt új erőmű felállítására, ezért meglehetősen ellentmondásos, hogyan szigoríthatnak valamit, amit eddig sem engedélyeztek.

2010-ben adták át az utolsó turbinát, amire még 2006-ban kaptak engedélyt. Magyarországon jelenleg 37 szélfarm 172 tornya „dolgozik”.

Lendvay Péter, a Magyar Szélenergia Ipari Társaság elnöke a Magyar Nemzetnek úgy nyilatkozott: a turbinák jelenleg 300 megawattos kapacitással dolgoznak, pedig akár 2000 megawattra is lehetne növelni a teljesítményüket anélkül, hogy a villamosenergiahálózat működését veszélyeztetnék.

Ahogyan Paks2 esetében, úgy most sem lesz az ügyben társadalmi vita. Kérdés ugyanakkor, hogyha nem használjuk ki a megújuló energiaforrásokat (szél, nap, víz), hogyan teljesítjük majd az uniós előírásokat 2050-ig. Jelenleg a magyar energiafelhasználásban körülbelül 10 százalék a megújulókból származó energia (2020-ra 14,65 százalékra kellene növelnünk ezt az arányt), ebből nagyjából másfél százalék származik a szélenergiából, holott sokkal jobban is kihasználhatnánk a zölderőforrást.