Állatvédelem az istállóban

A közelmúlt szarvasmarha-tenyésztését az állandó változás jellemzi, új szelekciós módszerek kerülnek előtérbe, a tenyészkiválasztásban mindennapos gyakorlattá vált a genomika használata, új eljárásokat vezetnek be a takarmányozásban.
 
A tartástechnológia területén egyre nagyobb figyelmet kap az állatvédelem, az állati jólét, a klímaváltozás kedvezőtlen hatásait ellensúlyozó technikai megoldások sora. A tehenészeti munkafolyamatokhoz tartozik az állatok ápolása, gondozása, a külső élősködők (tetvek, kullancsok, bögölyök, bagócslégy stb.) elleni védekezés. A különböző rovarirtó szerek, a vegyszert az állatok bőrére juttató porozóberendezések használatával az említett élősködők ellen eredményesen védekezhetünk. Ugyancsak elősegíti az élősködők elleni védekezést az állatok tisztántartása, a rendszeres bőr- és szőrápolás. E tevékenységet kötött tartási rendszerben az állatok álláshelyén könnyen elvégezhetjük. Használhatunk kefét, vakarót, porszívót, de tisztíthatjuk az állatokat lemosással is.

Fontos a rendszeres csülökápolás is, melynek elhanyagolásakor a körmök túlnőnek, ami lábvégfájdalmakhoz, talpfekélyhez, íngyulladáshoz vezethet. A körmözést évente legalább kétszer kell megtenni. A munka megkönnyítésére körmözőkalodát használnak, aminek a segítségével az állat rögzíthető, a lába tetszés szerint emelhető, a körmözés gyakorlatilag balesetveszély nélkül elvégezhető.

Az egészségi állapot fenntartása, az ellenálló képesség megőrzése érdekében elengedhetetlenül fontos az állatok mozgatása, jártatása. Legelőn vagy kötetlen rendszerben történő tartás esetén e feladat megoldására nem kell külön gondot fordítanunk. A kötött tartási rendszerű tehenészetekben azonban a jártatás sok esetben szinte lehetetlen.
Ilyenkor mindenképpen célszerű arra törekednünk, hogy legalább az ellés előtt álló tehenek jártatását, mozgatását megoldjuk.