Pálmát a diójából - Igazi kertészpróbáló kihívás

Ha pedig gyerekek (unokák) is vannak a háznál, számukra látványos természettudományos élményül szolgálhat a felhasadó kókuszdióból kitörő, csírázni, növekedni kezdő növény látványa (képünkön). Amennyiben követjük a szaktanácsokat és ügyelünk a növény igényeire, vállalkozásunkat siker koronázhatja.

A kókuszpálma Dél-Ázsiából származó, a trópusi országokban általánosan elterjedt, sokféleképpen hasznosított, olykor 30 méterre is felmagasodó növény. Legszebben a tengerparti laza talajokon díszlik (jól tűri a sót). Fényt, párát és meleget igényel, ennek tudatában vállalkozzunk a tartására, illetve szaporítására.

A saját szaporítás kiindulása a kókuszdió, amit tegyünk kókuszrosttal vagy hasonlóan jó minőségű (tőzeges) kerti földdel töltött nagyobb cserépbe úgy, hogy a termesztőközeg csak felében-harmadában lepje el a diót, és tartsuk kifejezetten meleg helyen. Szerencsés esetben hetek múlva kicsírázik, ekkortól már a fény is fontos szerepet játszik a palánta fejlődésében, ugyanakkor a szobahőmérsékleten tartás elegendő. Fontos szempont az öntözés is, ehhez alátét edényt használjunk, amibe annyi vizet öntsünk, amennyit az ültetőközeg 15 perc alatt képes felszívni (és így teljesen átnedvesedik). Az alátét edényben soha ne álljon a víz.

A növekedési időszakban hetente kétszer öntözzük így a kókuszpálmát, az ültetőközeg mindig legyen kissé nyirkos, de soha ne vizes. A fejlődő növény páraigényét úgy elégíthetjük ki, ha kézi permetezővel időnként megspricceljük a levelek mindkét oldalát. Tavasztól már kéthetente adott tápoldattal erősíthetjük pálmánk növekedését.