Fűszerkert az apátságban

Szent Márton hegyének keleti lejtőjén az alapítás óta a főapátság kertje terül el, a bencések korabeli ispotályának betegeinél a kezdetektől alkalmazták a hatásos gyógynövényeket. Értékét jól mutatja, hogy a napóleoni időkben megérte a bécsi piacig szekerezni velük, olyan jó áron találtak vevőre.

Ma sem csupán a kirándulóknak szánt bemutató parcellákban nőnek és illatoznak a gyógy- és fűszernövények, több mint tíz hektáron legalább 30 féle növényt termesztenek.

Az öt legfontosabbat fél és három hektár közti területen termelik: kétféle, angol és francia levendulát, zsályát, kakukkfüvet, citromfüvet és mentát. A gyógynövénykertből látják el friss zöldfűszerekkel – többek közt oregánóval, csomborral – a főapátság éttermét, a Viatort, de a római kamillát is használták már az ételekhez. Az utóbbi időkben a bencés terméknek számító kozmetikumokban, teákban és a gyógyászatban is egyre nagyobb szerepet kap a középkori eredetű gyógynövényes kultúra. Akad a kamrában például elsősegély esetén bevethető krémjük, de saját hétfűszeres borecetük is. A levendulából lepárlással illatos olaj készül, a szárát pedig a biomassza-fűtőműben hasznosítják, így semmi sem megy veszendőbe. A bencések levéltárában több ma is használatos gyógyhatású készítmény receptje lelhető fel.

A termékek kifogástalan minőségére éppúgy ügyelnek, mint arra, hogy a főleg kézi munkát igénylő gyógynövények alkalmazása kiegészítse a hivatásos orvoslást.

A kertészetben részben szerzetesek irányítják a munkát, s ahogyan hajdan, úgy most is a környékben élők szorgoskodnak a főapátsági földeken. Erdőből 30 hektár tartozik a területükhöz, és szintén évszázados, szép arborétummal is büszkélkedhetnek. A gazdálkodást volt idő megtanulni: Szent Benedek regulája is erre buzdítja a szerzeteseket. Nem véletlen, hogy ma már saját pincészetet és ásványvízpalackozót is működtet a vállalkozásairól is híres Pannonhalmi Főapátság.

– Az értékőrzést is a feladatunknak tartjuk. Rozmaringból akad olyan – a harmat névre keresztelt – fajta, amelyet génmegőrzés miatt termesztünk – tudjuk meg Pottyondy Ákostól, aki maga is bencés diák volt. A kertészet vezetője szerint komoly értéket képviselnek a régi gyümölcsfajták, a koros fákat felkutatták, vadalanyra leoltották, s az idén ősszel 60 facsemetét ültettek el. Olyan hagyományos magyar fajtákat remélnek így megmenteni – köztük cseresznyét, almát, körtét –, amelyek remekül alkalmazkodtak a táj és az éghajlat adottságaihoz, s eredményesen dacolnak a kártevőkkel.