Ha betiltják a talaj további vegyszerezését... Marad a kapa?

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szerint a legelterjedtebb gyomirtó betiltása megnehezítené a védekezést. A glifozát hatóanyagot tartalmazó olyan szerekről van szó, melyek úgynevezett polietoxilált faggyúamin segédanyagot tartalmaznak. Ezek széles körben használt gyomirtók és állományszárítók. Egyelőre csak e segédanyaggal kombinált készítményekről van szó, de a tilalom kiterjedhet magára a glifozát hatóanyagra is. Ez az év végére derülhet ki.

A baj kettős: ha igaz a felvetés, hogy káros a környezetre és rákkeltő hatású a több évtizede használatos hatóanyag, akkor ez a probléma, míg ha nem igaz, de mégis betiltják, akkor pedig a növénytermesztés, de még a parlagfű elleni védekezés is nehezülhet, drágulhat, a hozamok pedig csökkenhetnek a gyomosodás miatt. Mindenesetre az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság alaptalannak minősítette az egészségügyi kockázatok miatti aggályokat. Más szervezetek viszont rákkeltőnek, a talajéletet károsító anyagnak tartják. Mindenesetre a Nébih az uniós döntések miatt eddig 24, a növényvédelemben használatos termék engedélyét vonta vissza: ezeket az idén a kereskedők Magyarországon csak május 31-ig adhatják el, a gazdálkodók pedig november 30-ig alkalmazhatják.

A többi 35 glifozátot tartalmazó, de más segédanyaggal ellátott készítmény a végleges döntésig forgalomban maradhat. A mostani szigorítást a szakemberek nem látják súlyosnak, mivel a piacon maradó készítmények helyettesíthetik a kiesőket.

A Nébih közleménye szerint a glifozát régóta ismert és széles körben alkalmazott gyomirtó. A hivatal kimutatása szerint 2015-ben a glifozát hatóanyagból itthon 1423 tonnát használtak fel, ebből 666 tonna volt a kivont készítmények forgalma – 2010-ben még csak 780 tonnát számlált az országos felhasználás.

A glifozátkészítmények évek óta a legnagyobb mennyiségben forgalmazott növényvédők világszerte – írta a Központi Statisztikai Hivatal a tavalyi elemzésben.