Mindentudó bagolyborsó

Nem alaptalanul, hiszen ez a rostokban gazdag borsóféle serkenti az emésztést, rendszeres fogyasztása normalizálja a vérnyomást, segíti az ártalmas koleszterin távozását, lassú fölszívódása révén pedig megelőzi a vércukorszint hirtelen emelkedését a szervezetünkben. Vitaminjai, ásványi sói és a benne lévő sok folsav a depresszióban szenvedők gyógyszere, illetve a fáradtság, kimerültség ellenszere. Lisztje a gluténérzékenyek diétájának fontos alapanyaga.

A csicseriborsó konzervként vagy szemes áru formában rendszeresen kapható, érdemes beillesztenünk az étrendünkbe. Sőt, a kertben is ott lehetne a helye, annál is inkább, mert igénytelen, szárazságtűrő, rövid tenyészidejű, a zsizsik pedig nem talál fogást rajta. A szélsőségesen rossz talajok kivételével mindenütt termeszthető, a zöldborsónál sokkal jobban tűri a szárazságot. Hőigényesnek mondhatjuk, így leginkább késő tavasszal és nyáron érdemes termeszteni. Tápanyagigénye közepes, frissen trágyázott földet nem igényel. Viszont kifejezetten fényigényes, félárnyékban hajtásai megnyúlnak, és csak keveset terem. A túl sok eső is árt neki: meghosszabbítja a tenyészidőt, csökkenti a termést. Másodvetésként is hasznosíthatjuk, a kisebb, megüresedett kertrészben is érdemes próbálkozni vele.

A csicseriborsó magját 40 centi sortávolságra vessük, a soron belül a magok 2-3 centire legyenek, és legalább 5 centi mélyen. (Ügyeljünk, hogy a galambok föl ne fedezzék, ne maradjon árulkodó mag a felszínen a vetés után.) Szedhetjük és fogyaszthatjuk zöldborsóként, ha pedig az érett termés betakarítása a célunk, az egész növényt szedjük ki tövestől, úgy fejtsük ki a magot. Egyegy hüvelyben csak egy-két magot találunk, de az egész tövön akár nyolcvanat is. A mag a hüvelyekben könnyen penészedik, erre ügyeljünk a szedéskor.