Gombák és muslicák

Legkorábban termő gyümölcsünk az eper, hivatalos nevén kerti szamóca. Nos, az ország legtöbb pontján már piroslik gyümölcse – az elsők mindig a legtermetesebbek, később már kisebbek teremnek. Általában aztán érkezik egy-egy eső, bőséges harmat, ami elég ahhoz, hogy rothadni kezdjen néhány szem. Felelős legtöbbször a szürkepenész, amely ellen nehéz védekezni, bár vannak szerek, melyek csak háromnapos várakozási idővel bírnak, így szedést követően használhatjuk, ha nagyon kell – és várjunk négy napot: ezalatt nem érik túl a gyümölcs, s a méreg hatóanyaga is elbomlik.

De jobb nem használni szert, hanem megelőzni a bajt. Például ne szabad földön termesszünk, hanem fekete fólia- vagy geotextil-takarást alkalmazzunk; valamint nagyon bevált fogás a szalma szétterítése a tövek körül. Így az érő gyümölcs nem érintkezik a földdel, s kisebb a fertőzés esélye. Ráadásul a csigák sem nagyon kedvelik a nejlont, búvóhelyük sincs, így kevésbé lepik el a házas és meztelen fajták a tövek környékét. Más kérdés, hogy van egy új károsító, mely lassan az egész országban elterjed: ez a foltos szárnyú muslica. E rovar hasonlít a megtűrt hazai, ismert fajra, de szárnyán egy folt látható, és piros a szeme. Nos, őkelme minden mostanság érő bogyós gyümölcsöt – a málnától a ribizliig, a szederig, később a szőlőig – veszélyeztet, mivel lárvái az érőben lévő gyümölcsbe fúrják magukat. A sebzés helyén gomba telepedhet meg, s nem mellékesen 3-5 milliméteres, nagyon vékony lárvái sem nyújtanak szép látványt. A gyümölcsben nem nagyon látjuk, de ha szörpöt, lekvárt készítünk, azok tetején ott úszkálnak. Ellenük is nehéz a védekezés, hiszen az érő gyümölcsöt kellene permetezni, ami kockázatos, még a háromnapos várakozási idejű szerekkel is.

Hasonlóakat kell bevetni akkor, ha a borsót támadja meg a peronoszpóra. Főleg a túl sűrűn vetett és szinte átláthatatlan, talajt takaró borsóágyások belsejét nehéz megvédeni – s mire a zöldség termésének javát nevelné, a levelek, szárak megbetegedhetnek, beszáradhatnak, s a hüvelyek akár harmada, fele is odaveszhet.

A borsót veszélyeztetik még gombák, baktériumok, vírusok, s természetesen a meztelen és házas csigák.