Napocskák a kertben

Dísznövényként kezdte a napraforgó – legalábbis Európában, amikor a 16. században a spanyol hódítók behozták Amerikából.

Zöld FöldValló László2017. 06. 27. kedd2017. 06. 27.

Kép: Napraforgó szotyola 2010.07.29. fotó: Németh András Péter, Fotó: Photographer: Andras Peter Nemeth

Napocskák a kertben
Napraforgó szotyola 2010.07.29. fotó: Németh András Péter
Fotó: Photographer: Andras Peter Nemeth

Miután fölfedezték értékes magtermését, elkezdődött tömeges termesztése. Hazánkban ma a legnagyobb felületen termesztett olajnövény, olajának kedvező élettani hatása miatt gyógynövényként tartjuk számon. A kertekben díszváltozataival hódít. Hibridjei lehetnek alacsonyabb és magasabb növésűek, a virágformákban pedig a klasszikus margarétaszerűek mellett a krizantém és a tömött pompom alakúakat is megcsodálhatjuk. Amelyekhez egészen különböző színváltozatok is társulnak, a hagyományos napsárga mellett sötétbordóban, krémszínben és narancsszínben is pompázhatnak a szárak csúcsán a hatalmas virágfejek.

A dísznapraforgó (Helianthus annuus) kifejezetten fény- és melegigényes, legszebben a tápanyagban gazdag, jó vízgazdálkodású talajban fejlődik. Közepes vízigényű, de aszályos időszakban öntözésre szorul. Az alacsonyabb (50-60 centis) változatokat a kertben ágyásszegélybe tanácsos ültetni, a balkonon, illetve a teraszon pedig dézsában nevelni. A nagyobb, 1-1,5 méteres formák csoportban, kerítések mentén, háttérnövényként mutatnak jól, szélvédett helyen. Vágott virágként is hangulatos dísz, termése kedvelt madáreleség. Magját áprilistól júniusig vethetjük állandó helyére, szakaszosan vetve őszig gyönyörködhetünk vidámságot, kedvességet sugárzó virágaiban.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek