Miért nem csírázik?

Könnyen előfordulhat, hogy aki a március közepe előtti meleg héten szokás szerint elvetette a borsót, salátát, retket, a gyökérféléket, nem jár olyan sikerrel, mint akik csak most juttatják ki e magvakat. E két hét igen hűvös, illetve fagyos hőmérséklete nem kedvezett a magvak kelésének. Jó esetben meg sem kezdődött a csírázás, de így is vontatottá, szakaszossá válhat a magvak sarjadása. Ez egyenetlen növényállományhoz vezethet – ami nem biztos, hogy rossz például a sárgarépánál, petrezselyemnél. Ezeket úgyis egyelni szoktuk, így könnyebb lesz a választás néhány hét múlva: az előbb kikelt, fejlettebb növénykéket hagyjuk meg, a kicsiket kidobjuk. Sok mag veszhetett egyébként kárba: a borsó egy hét alatt szokott kikelni, így aki március elején vetett, nála a mag legalább három hétig „állt a földben” – ennyi idő alatt bőven károsíthatták a gombák, baktériumok, talajlakó kártevők. Vélhetően az járt jól, aki sűrűn vetett, legyen szó akár borsóról, gyökérzöldségről vagy salátáról, retekről. De azok a legszerencsésebbek, akik csak a fagyok múltával fogtak neki a kertészkedésnek.

Miért alakulhatott ez így? Nos, a csírázást a talaj hőmérséklete határozza meg: márpedig az 1–5 centi mélyre vetett magvak körül a talaj biztosan átfagyott a mínusz 10–15 fokos hidegben. Amúgy ez még jó is lehetett, hiszen ilyen hidegben semmiféle csírázás nem indulhatott el. Más kérdés, hogy az elmúlt két hét igen lassú, szinte minden reggel talaj menti fagyokkal jellemezhető időjárása garantálja a vontatott kelést, palántafejlődést. A másik fontos tényezőre, a talajnedvességre nem lehet most panasz – bár a túl sok víz több területen is hátráltatta a tavaszi kerti munkákat.

Ne feledjük, hogy a vetésmélységet magvaink nagysága határozza meg: az aprókat elég 1-2 centire elszórni, a nagyobbaknál már 4-6 centis földtakaróval számoljunk. Mindig tömörítsük a magvak körüli talajszemcséket, így akadályozva a kiszáradást. A fagyok után érdemes közelről szemügyre venni a már elvetett ágyásokat, ugyanis ez a fagyos csiki-csuki – azaz a reggeli fagyot követő nappali kiengedés – folyamatosan mozgatta a talaj felső 2-3 centis rétegét. Így a magvaink körül is fellazulhatott e földréteg, ami a kiszáradást segíti, míg a csírázást nehezíti, megakadályozza. Érdemes tehát a vetést gereblyével, kézzel óvatosan lenyomkodni megint, ha túl lazának véljük a vetés helyét.