Kórokozók támadása

Ami csak terem a kertben, szinte mind szenved már valamiféle gombás megbetegedéstől. Ezt az esős nyár hozta – éppen négy éve volt olyan erős fertőzéses idő, mint a mostani. A szőlőkben már nem csak a peronoszpóra, de a lisztharmat is igencsak terjed. A védekezés nehéz: ahol e kór megfertőzte a levelet, a bogyót, onnan már nem lehet kiirtani, illetve meggyógyítani a növényt. A bogyók és a levelek – ha nem pusztulnak el – torzultak maradnak. A szekszárdi borvidéken már kiadták a vészjelzést a járvány miatt, de máshonnan is egyre több szőlőbetegségről, nagy fertőzéses nyomásról számolnak be.

A kiskertekben sincs másként: a júniusig viszonylag meleg és szárazabb időjárásban gyorsan fejlődő növények az egy hónapja tartó folyamatos csapadékos és párás meleg miatt sorra kapják el a betegségeket. A paradicsomnál például nagy a lehetősége a paradicsomvész (fitoftórás betegség) kialakulásának: szinte néhány nap alatt teszi tönkre a töveket. De ez a gomba pusztítja el (akár egy hét alatt) a burgonyát is. Emellett a kezelés nélkül végül szintén végzetes kórságok – mint az alternáriás levélfoltosság vagy a verticilliumos hervadás (lásd képünkön) – is megjelentek, de ezeket egy-egy permetezéssel még kordában lehet tartani.

A rokon burgonyaágyásoknál az előbbi betegségek egy része már fertőz: sok helyen látni sárguló alsó leveleket, ahol barnásfekete foltok alakulnak ki. Ez a jobbik eset, itt még van a növénynek esélye: permetezéssel az ősz elejéig meghosszabbíthatjuk a vegetációs időt, addig még fejlődhetnek a talajban a gumók. Más a helyzet, ha a burgonyavész üti fel a fejét: ez a paradicsomvésszel azonos gomba a termést egy hét alatt elviszi, ha megelőző módon nem védekezünk.

A hagymafélék egy része már túl van a sokkoló peronoszpórás fertőzésen: egyik napról a másikra fehéres, fakult foltok alakultak ki, a levelek nagy része elszárad, a hagyma tovább már nem fejlődik. Hasonló tüneteket mutat a fokhagyma is. Pedig e növényeknek a felszedés előtt csak 3-4 hetet kellett volna még kibírniuk. Ha kisebbek is a fejek, a száradt leveles töveket szedjük fel, tegyük száraz helyre egy-két hétig, majd mielőbb használjuk fel, mert sokáig nem tárolhatók.

A sárgarépa és a petrezselyem sem úszta meg a mostani párás, meleg, csapadékos időjárást: a levelek egy része előbb sárgul, aztán bebarnulva elszárad. Bár a tövek többsége új leveleket hajt, de ez megállítja a kisebb-nagyobb gyökerek fejlődését, rekordterméssel nem kalkulálhatunk. A petrezselyemnél a napokban, illetve a következő hetekben lisztharmatos fertőzéssel is számolhatunk.

Az idén a biotermesztést és a minimálisra szorított vegyszerezést választó kertészkedők nem remélhetnek a tavalyihoz hasonló eredményeket – sőt azok sem, akik a gondosan végrehajtott permetezések mellett próbálkoznak a házi termesztéssel. Ez ilyen év, nagyon nehéz a háztájiban keserűség és kudarc nélkül megélni ezt a szezont. A gyümölcsfákkal és a bogyósokkal kapcsolatos teendőkről a jövő héten számolunk be.