Mit tud a Solaris?

Ezt megválaszolandó, Gyukli Krisztián balatonfüredi szőlész-borász 2010-ben tájkísérletbe kezdett a fajtával a Balatonfüred-Csopaki borvidék negyedhektáros ültetvényén.

Elsősorban a dél-németországi Freiburg ban lévő kísérleti szőlőskert, valamint az állam északi régióiban, továbbá Dániában, Hollandiában, Svédországban és Ausztriában létesített ültetvények tapasztalatai alapján elmondható, hogy a Solaris a peronoszpórának, a lisztharmatnak és a botritisznek ellenálló, augusztus végén már érő fajta – ez utóbbi tulajdonsága révén különösen is kitűnik az északi szőlők között. Szeptember első harmadára a mustja a termőhelyek többségében 20 cukorfokos, a hektáronkénti átlagtermés pedig 13,5 tonna. De az sem ritka, hogy az októberben szüretelt 26 cukorfokos terméséből kiváló aszúbor készül. Mindezt a Solaris termesztésének hazai tapasztalatai is megerősítették. A balatonfelvidéki ültetvény nem látott traktort a sorok között, mint ahogyan lombtrágyát és talajjavító készítményeket sem, de elmaradtak a kénes és rezes növényvédelmi kezelések is. Nagy súlyt kapott viszont a sorok közötti zöld takaró ápolása és az idejében elvégzett, szakszerű zöldmunka. Gyukli Krisztián a pinceműveletek során sem használt segédanyagokat, nem derítette, nem is szűrte a bort, a beavatkozás a kénezésre korlátozódott. Az eredmény: az augusztus végén átlagosan 20-22 cukorfokkal beérő Solaris már eddig is számos nagydíjjal ajándékozta meg a termesztőjét a rezisztens fajtákból készült borok nemzetközi versenyében.

FOTÓ: GYUKLI PINCÉSZET