Egyszerűen ízletes

Másfelől pedig egyszerűen termeszthető, a kert rejtettebb zugában, a fák alatti félárnyékban is szépen díszlik. Mivel évelő, csak a telepítésekor kíván több munkát, nagyobb odafigyelést, s ültetvényét 4-5 évig szedhetjük. Nem melegigényes, ugyanakkor a hideget jól bírja. A vizet kedveli, aszályos időszakban öntözésre szorul. Tápanyagigénye is szerény, de nagyon tanácsos legalább a telepítése (magvetése) előtt érett szerves trágyát vagy kerti komposztot a földjébe forgatni.

A sóska őshonos egész Európában, vad változata, amit lósóskaként is ismerünk, nálunk is gyakori, elsősorban a folyókat kísérő partszakaszokon, nedves réteken. Nemesítése Franciaországban kezdődött, innen ered a kerti vagy francia sóska, ami erősen savanyú. Hazánkban a vadsóska mérsékelten savanyú változata, a mezei sóska terjedt el, ennek államilag minősített fajtája a Pallagi nagylevelű, amely igen gyors fejlődésű, és szinte egész nyáron szedhető. Magját most vethetjük 30 centis sortávolságra és egy-két centi mélyre. Vetés után tömörítsük (a kapa fokával) a földet a maghoz. Az első szedést mindig óvatosan végezzük: egyik kezünkkel fogjuk a tövet a talajszintnél, a másikkal tépjük ki a legfejlettebb leveleket. Ha a növények megerősödtek, már nem kell tartanunk attól, hogy a lombot szedve meglazítjuk, netán ki is húzzuk a tövet. Az első teljes terméssel a második évben számolhatunk.

FOTÓ: AFP/BIOSPHOTO/B & G MEDIAS