Gatyaásási kísérlet a talajkutatásért

A talajminőséget lehet ugyan pontosabb módszerekkel is vizsgálni, mint a talajba elásott, majd két hónap múlva kiemelt pamut alsónadrággal, de viccesebben és figyelemfelkeltőbben semmiképp! Mi marad meg a mikroorganizmusokkal, férgekkel és más élőlényekkel szembeni láthatatlan küzdelemben? A közel százszázalékos pamut alsóneműkből hatvan nap után jó esetben semmi: minél nagyobb az élet a talajban, annál jobban foszlik-mállik a ruhadarab.

A Talajtani Intézet munkatársai kampányára 677 településről 1193-an jelentkeztek, akiknek mintegy 1966 darab alsóneműt postáztak. A programot eredetileg a kanadai agrárminisztérium találta ki 2015-ben, figyelemfelkeltő akciónak szánva: a cél az volt, hogy ráirányítsa a figyelmet a talajélet fontosságára.

Mi kerülhet az elásott gatyába? Árvai Mátyás, a Talajtani Intézet tudományos munkatársa szerint a talajban nagy mennyiségben vannak jelen élőlények. – Nem is gondolnánk, hogy egy maréknyi föld akár több milliárd életet is rejthet. Ezek lehetnek baktériumok, gombák, algák, mikro-ízeltlábúak, amelyek mind-mind a talaj szerves anyagát bontják le.

Az intézet munkatársai először azt tervezték, hogy gazdálkodókat, földhasználókat szólítanak meg, de már a beharangozáskor látszott, hogy nagyon sokan érdeklődnek, olyanok is, akiknek csak kertjük vagy egy pici földjük van. Végül bárki jelentkezhetett a programra, nagygazdáktól a konyhakertesekig. A kutatásba bekapcsolódott a Mecsekerdő is: az erdészet tíz különböző helyre elásott alsóval végzett az élen.

– Az erdei talajok nagyon fontos, változatos részei a magyar talajállománynak, így ennek nagyon örültünk. Jelenleg az adatok feldolgozása zajlik. Ha nekünk kellett volna ezt a csaknem kétezer alsót elásni az 1200 helyszínen, egyszerűen nem tudtuk volna véghezvinni. A közösségi tudomány viszont jó lehetőség arra, hogy tökéletesítsük a kutatást – mondja a szakember.

A Hétágfa Liget Egyesület tagjai egy Facebook-posztnak köszönhetően csatlakoztak a Talajtani Intézet tudományos projektjéhez. Az egyesület története Pécsről indult a 2010-es évek közepén. A közösségi tudományokra is nyitott öt lelkes fiatal a Villányi-hegység északi oldalán található, háromszáz lelkes Kistótfaluban látta meg az élet teljesebbé tételének lehetőségét – van köztük, aki már kiköltözött a városból, más most újítja fel a házát.

– Mindannyiunknak fontos, hogy közösségben, együtt tevékenykedjünk és közel legyünk a természethez, mely el sem képzelhető a föld művelése, kertészkedés nélkül. Nem vagyunk annyira radikálisak, mint akik kiköltöznek az erdő közepére egy jurtába. És nem is vagyunk olyan gyors léptűek, hogy azonnal váltottunk volna. Mi az utunkat lassabb tempóban járjuk – mesél az öttagú csapat motivációiról Berta János. A hétágfások színes társaság: pedagógus, borszakértő, marketinges, egyetemi adjunktus szociális munkás, s kommunikációs szakember vendéglátónk alkotja.

Öt évvel ezelőtt Kistótfalu szőlőhegyén még embermagasságú gaz nőtte be a régi présházat. Nem volt még sem a jurta, sem a lélekhinta, és a közösségi programokra hangolt, 2,5 km hosszú tematikus tanösvény sem vezetett ide a faluból. Nem tartottak errefelé túrát a Természet tenyerén, sem a Meseösvényen – mi­vel ezek akkor még nem léteztek.

A Hétágfa Liget egykori, szőlővel beültetett területéről a tőkék nagy része eltűnt, helyén akác nőtt. Berta János és barátai ezt a sűrűn benőtt gazdzsungelt tisztították ki, és elkezdtek programokat szervezni az ökológiai szemléleten alapuló közösségi kertjük köré. De mit is takar pontosan az ökológiai szemlélet?

– Mi nem forgatjuk a földet, próbáljuk szelíd módszerekkel termőre fogni. Nagyon jól lehet gazdagítani egy-egy területet anélkül, hogy felásnánk vagy felszántanánk, hiszen azzal éppen az kerül felülre, aminek lent kellene lennie. Növényi permetleveket, csalán- és trágyalevet, egy-két, boltban is kapható biológiai növényvédelmi szert használunk mintegy ezer négy­zetméteren. Mély­­mulcsos módszert alkalmazunk, ami előtt három hétig a talajt be-, majd egy hétre kitakarjuk, s ezt háromszor megismételjük, míg a gaz el nem sorvad. Nyilván ez a módszer többhektáros területen nem lehetséges.

Milyen sikerrel teszik? A humuszban és földi gilisztában gazdag talaj egyik legékesebb bizonyítéka a szétbomlott pamut alsónadrág, amit még május 2-án földeltek el. Két hónappal később a kiásott, elmállott alsóneműnek csak a gumis derékrésze maradt ép, a biopamut nagy része a mikroorganizmusok táplálékává vált a földfelszín alatt mintegy húsz centiméterrel.

– Ez a gatya minket igazolt: jó irányba haladunk, megéri mul­csol­ni, természetes anyagokat hasz­nálni, még akkor is, ha a termés mennyisége kiszámíthatatlanabb – mivel nem kiirtjuk a mikroorganizmusokat, hanem támogatjuk. Kicsit izgultam, amikor kiástam, de elégedett voltam az eredménnyel. Annyit azért csaltunk, hogy elvileg május 10. környékén kellett volna elásni a gatyát, ám mi összekötöttük a meztelen kertészkedés világnapjával.

S hogy mi és mennyi terem meg az ilyen élettel teli földben? Ami az egyik évben bejön, az nem biztos, hogy működik a következőben is.

– Tavaly termett vagy ötszáz kiló paradicsom, de csak kettő darab cukkini – egy évvel korábban viszont cukkiniből lett két mázsa. Idén egyikből sincs sok. Folyamatos a kísérletezés, a küzdelem, amihez sok kitartás, elhivatottság kell, még akkor is, ha nem önfenntartó egy gazdaság.