Kócsagok őrzője

Száz esztendeje került állami alkalmazásba ükapám, az első magyar természetvédelmi őr. Gulyás József (1872–1954) négy éve óvta a Kis-Balaton gémtelepeit, mikor a Földmívelésügyi Minisztérium kötelékébe léphetett. Nevezték kócsagőrnek, tóőrnek, halotti anyakönyvébe „kisbalaton-őrként” jegyezték be. Egészen 1947-es nyugállományba helyezéséig. Utódai, a magyar zöld egyenruhás rangerek természetvédelmi őrként állnak szolgálatba nap mint nap a Természetvédelmi Őrszolgálat kötelékében, a nemzeti parkok értékeinek védelmében. Működési területük az ország egész területére kiterjed. 

Egy évszázaddal ezelőtt távolról sem volt ez így. 1926 januárjában a Magyarság című napilapban cikkezett a kócsagvédelem helyzetéről Schenk Jakab. A Madártani Intézet titkáraként szignált cikkében emlékeztetett: a holland, s magyar adományokon túl az amerikai National Audobon Society nevű környezetügyi szervezet nyújtott támogatást, amit vezetője személyesen adott át a hazai kócsagvédőknek. A magyar szakember fontosnak érezte megjegyezni, hogy erről annak idején a Magyarság számolt be elsőként a napilap 1923. június 14-i számában. Majd jelen időre váltott. „Mert mi a helyzet jelenleg? Kócsagőrt alkalmazunk a Kis­ba­latonon, mialatt a Zala folyó medrét hatalmas kotrógép – a kócsagok sírásója – mélyíti és szabályozza a Kis- balaton leendő lecsapolása végett. Még néhány esztendő s a jelenlegi világhíres madártani nevezetességet és látványosságot alkotó gémtelep helyén legelők, kaszálók és szántóföldek lesznek.” Majd javasolta, hogy illetékes tényezők lépjenek érintkezésbe a terület legnagyobb részének birtokosával, Festetics Tasziló herceggel oly egyezmény léte­sítésére, hogy a Kis-Balaton állami tulajdonába kerüljön. Ez lenne egyik módja az első magyar nemzeti park létesítésének – hangoztatta Schenk Jakab. 

Mégis volt ok és alkalom hálára és gálára. Az Urániában előadást tartottak Hollandiáról. A közönség lelkesen ünnepelte a kócsagvédő gyűjtést elindító Jan Driver (1886–1963) ott megjelent sógorát és magyar származású feleségét. A február 16-án rendezett összejövetelen felszólalt a németalföldi ornitológus rokona, aki a magyarságot arra biztatta: küzdjék igazáért elszántan és szívósan. Csitáry Béláné vetített képekkel kísért előadásban mutatta be a Kis-Balaton madárvilágát. Míg zúgott a taps, a kócsagvédelemre szánt önkéntes adományok fél évtized múltán megfogyatkoztak, majd kiapadtak. Ám a kormányzat pártfogásba vette az ügyet. Későbbiekben a Földmívelésügyi Minisztérium ugyanis „állatvédelem támogatása” címen költségvetési szinten biztosította a Kis-Balaton őrzését. Gulyás József tehát állami alkalmazásba vétetett. Négy esztendővel természetőri munkavállalása után végre biztos nyugvópontra került a sorsa. És ami fő: vele együtt a kecses, fehér gémek őrzésének nemzeti programja is.