Évfordulók

Arca szépnek, alakja sudárnak nem volt éppen nevezhető. Ám a színpadon megnőtt, megszépült, minden tekintetet megbabonázott Jászai Mari.
Az ászári szegény ácsmester lánya, Krippel Mária 155 éve született (1850-1926). Önerejéből küzdötte fel magát a világot jelentő deszkákra. Pályáját 16 évesen, statisztaként és kardalosként kezdte, megszökött egy vándor színtársulattal. 1872-ben Laborfalvi Róza tragikai szerepkörére szerződtette a Nemzeti Színház. Egyetlen év megszakítással, amelyet a Vígszínháznál töltött, haláláig a Nemzeti tagjaként játszotta parádés szerepeit.
Hatvan esztendőt a legnagyobbak legnagyobbjaként töltött színpadon. A klasszikus tragédiák fenséges hősnőit, Shakespeare nőalakjait páratlan tehetséggel, óriási elhitető erővel alakította. Mélyen átélt, szenvedélyes játéka a századvég romantikus-patetikus stílusa jegyében elementáris hatással volt a közönségre. Elektra, Médeia, Phaedra, Antigoné, Iokaszté szerepei mellett felejthetetlen volt mint Lady Macbeth, Kleopátra, a Hamlet Gertrudja, a Tragédia Évája, Mirigy, Gertrudis. Nagy hangsúlyt fordított az önművelésre, a szerepelemzésre. Több nyelvet megtanult, hogy a drámákat eredetiben olvassa, írt, fordított.
A lebontott Nemzeti köveiből maga tervezte a Kerepesi temetőben álló síremlékét, és megírta sírfeliratát: "Jászai Mari volt, míg élt, aki itt ím, / céljához ért. / Ti ittátok be lelkem lángját, / régi színházunk kedves kövei, / Ti fogadjátok már ismerős öletekbe / kilobbant poromat."