Évfordulók

Ma is nevezetesség Stockholm belvárosában az az áruház, amelyben Greta Gustafsson eladóként dolgozott. Száz esztendeje született a Greta Garbo (1905-1990) művésznéven világhírűvé vált svéd filmcsillag. Első filmszerepét 17 évesen kapta, húszévesen a Metro-Goldwyn-Mayer filmstúdió szerződtette. Pályája a némafilmek idején indult. Azon kevesek közé tartozott, akinek a hangosfilm csak fokozta népszerűségét. Hűvös szépsége, talányos pillantása, a lényében érezhető titokzatos idegenség világszerte mozinézők millióit bűvölte el. Végzetes vonzerejű, romantikus asszonyokat, ellenállhatatlan szerelmes nőket formált meg mély átéléssel. A harmincas évek hollywoodi filmkirálynőjeként a tökéletes nőideált testesítette meg. Amerika sztárcsináló gépezete nem tudta bedarálni, lesújtó véleményét a csillogó látszatvilágról nem rejtette véka alá. "Hollywood az a hely, ahol ötvenezer dollárt fizetnek egy csókodért és ötven centet a lelkedért" - hangoztatta. Összesen 27 filmben játszott. Mata Hari, Krisztina királynő, Karenina Anna, Ninocska, Walewska grófnő megformálója álomkarrierje csúcsán, 1941-ben abbahagyta a filmezést. A zárkózott és magányra vágyó díva napjait teljes visszavonultságban töltötte New Yorkban. Fényes és felejthetetlen alakításai sorozatáért 1954-ben életmű Oscar-díjat kapott. A filmesztétika nemzetközileg elismert tudósa, Balázs Béla művészetének titkait elemezve "a magába visszahúzódó tisztaság belső előkelőségének bánatát" látta szépsége mögött, egy olyan nőét, akinek "minden gesztusa olyan, mintha irtóznék a szennyes világ érintésétől".