Jeles napok

Az Országgyűlés 1997-ben a magyar tudomány napjává nyilvánította november 3-át annak emlékére, hogy 1825-ben e napon Gróf Széchenyi István felajánlotta egy teljes évi jövedelmét a Magyar Tudós Társaság (a mai Magyar Ttudományos Akadémia) megalapítására. A tett nagyságának megértéséhez tekintsünk vissza az akkori - a reformkori - időkre: "Az ipar és kereskedelem elmaradása miatt az országot lényegében a parasztság tartja el. A paraszté a dolog és a teher is, de a nemesi elmélet szerint a paraszt nem tartozik a nemzethez! Tehát a nemzet többsége, az egyetlen olyan osztály, amelynek nagy része csak magyarul beszél, nem tartozik a nemzethez!" Ez ellen és a nemzet függetlenségéért Felsőbüki Nagy Pál többször élesen szót emelt. Az 1825. november 3-i országgyűlésen Felsőbüki egyaránt támadta a bécsi irányítású minisztériumot, a nemzeti nyelvtől idegenkedő polgárságot és az üres szólamokat pufogtató hazafiságot: "Szükség van magyar tudós társaságra, de nem csupán szavakban!" - mondta. Széchenyinek az erre tett felajánlását váratlan lelkesedés fogadta, és őt követve a gazdag főurak 250 ezer ezüstforintot adományoztak az akadémia megalapítására. A tudomány fellendülését a megújuló nemzeti irodalom is sarkallta. "A magyar kultúra aranykora hatalmas lépésekkel közeledik" - írta Kisfaludy Károly, s az irodalom és a politika ettől kezdve egymást erősítve haladt, bízván Széchenyi István prófétai szavaiban: "Sokan gondolják: Magyarország volt, én azt szeretem hinni: lesz."