Jeles napok

Az évkör négy fordulója közül a tavaszi napéjegyenlőség napján (március 21.) van Szent Benedek napja (jelentése: áldott). "Kertye, kertye, paradicsomkertye, / Négy szögletibe négy angyal, / Közepibe szent oltár, / Benedekben mennyei szép rózsa." (archaikus imádság). A bencés rend megalapítója az V. században született, egy hegyvidéki szabin városkában. Rómába ment tanulni, de az ottani züllött világ elől visszahúzódott egy hegyi barlangba. Háromévi remeteélete alatt - a legenda szerint - holló etette. Sokan keresték fel, hogy tanácsát kérjék, majd ismertsége nyomán szerzetesközösség megszervezésére is meghívták. Szigorú életmódja ellen azonban fellázadtak, meg is akarták mérgezni, de Benedek áldására - csoda folytán - széttört a méregpohár. Visszatért a remeteségébe, ahol már egyre többen keresték fel, s tanítványai is lettek. Egy újabb hívásra Monte Cassinóba, "Isten hegyre épített városába" ment, ahol az egykori romos erődítményre felépíttette a bencés rend első monostorát. A hagyomány szerint abban az évben Justinianus császár bezáratta a görög tudomány fellegvárát, az athéni Akadémiát - Benedek megnyitotta helyette "az Úr szolgálatának iskoláját". A monostor önellátásra rendezkedett be, mindent maguk készítettek, gazdaságilag is függetlenek voltak. A bencés rend jelmondata ez lett: "Ora et labora!" (Imádkozzál és dolgozzál!). Benedek a barlangászok, a földművesek és az építészek védőszentje, Európában az iskolák patrónusa.