Évfordulók

Elismerés és mellőzöttség egyaránt jutott a kétszáz esztendeje született Fényes Elek (1807-1876) földrajzi és közgazdasági írónak, a magyar leíró statisztika egyik megteremtőjének. A pozsonyi jogakadémián és az országgyűléseken ismerkedett meg a reformeszmékkel. Miután megszerezte ügyvédi diplomáját, országjáró adatgyűjtésbe kezdett. Ez adott alapot az első statisztikai munkájának megírásához. Írásai a nemzet anyagi és szellemi erőforrásait vették számba, és fejlődésében ábrázolták az anyagi viszonyokat, rámutatva a hazai elmaradottságra. Hatkötetes műve 1840-ben akadémiai nagydíjat és országos ismertséget hozott számára. Eleinte Széchenyi, majd Kossuth szellemi hatása alatt állt. A szabadságharc előtti és alatti években az ellenzék egyik szellemi vezére, aktív politikai-közéleti szerepet vállalt. Forrásértékű statisztikai és honismereti kutatásaiban sohasem volt részrehajlás. Földrajzi, történelmi munkákat és politikai röpiratokat is írt, több könyve kéziratban maradt fenn. 1848-ban megszervezte és vezette az Országos Statisztikai Hivatalt. A szabadságharc bukása után fogságba került. Szabadulása után folytatta statisztikai munkásságát, de pályája ekkorra már derékba tört. Könyveinek adatai és szemlélete elavultak. Mivel konzervatív lapokban is publikált, elvesztette barátai bizalmát. A korszerű magyar gazdaság- és társadalomstatisztika megalapítója biztos jövedelem nélkül, a statisztikai hivatal díjnokaként, szegénységben halt meg.