Évfordulók

Öntudatosan magyarnak vallotta magát érett férfikorában a 235 esztendeje született Pollack Mihály (1773–1855) építész. Pedig a magyar klasszicista építészet jelentős alakja német családban, Bécsben született és nevelkedett. Az akadémián szerzett építőmesteri képesítését Milánóban szerzett gyakorlattal bővítette, s megismerkedett a lombardiai klasszicizmus stílusjegyeivel. 1799-ben érkezett Pestre, ahol rövid idő alatt polgár- és mesterjogot szerzett. A tehetségét felismerő József nádor támogatását is élvezve hamarosan a klasszicizmus egyik hazai mesterévé vált. Első munkája a Deák téri evangélikus templom, majd elkészítette a székesfehérvári és a szekszárdi vármegyeháza, a jászberényi városháza terveit. Számos vidéki kastély és kúria mellett Pesten főúri palotákat és polgárházakat, középületeket épített. Pest kialakuló reformkori arculatát nagymértékben meghatározták az ő munkái és a felügyelete alatt készülő más épületek. A Szépítő Bizottmány tagjaként is tevékeny részt vállalt a rohamosan fejlődő város képének igényes kialakításában. A régi Vigadó és a tisztképző Ludoviceum mellett fő műve a Nemzeti Múzeum, a klasszicizmus egyik legszebb, Európa-szerte elismert alkotása. Harmonikus, zárt tömbjével, igényes belső tereivel mind a múzeum eszméjének, mind a gyakorlati szempontoknak tökéletesen megfelelt. Az épület a magyar nemzeti öntudat jelképévé vált a március 15-i események helyszíneként. Az 1838-as pesti árvíz idején számos épülete elpusztult, s később ezeket más stílus szerint építették újjá