Menekülés a börtönbe?

Mindenesetre a botcsinálta bankrabló meglehetősen naiv módját választotta a pénzszerzésnek: bement a bankba, kivárta a sorát, majd közölte az alkalmazottal, hogy itten bizony bankrablás esete forog fenn, kéretik hát egy takaros zsákot megrakni pénzzel, de komolyan! A hölgy, aki a pult másik oldalán ült, csak ámult, ám amikor szóhoz jutott, egyszerűen elkergette emberünket, aki dolgavégezetlenül somfordált ki az ajtón. A rendőrök mindenesetre nem voltak vicces kedvükben, elfogták a rablót, akit bíróság elé is állítottak. Milyen nagy volt azonban a meglepetésük, amikor a bíró úgy döntött, nem számított veszélyesnek a gyámoltalan kísérlet, ezért szabadon bocsátotta az elkövetőt.
– Majd fogtok ti engem komolyan is venni! – gondolhatta a férfi, és néhány nap múlva egy fanyelű, krumplihámozásra kiválóan alkalmas késsel jelent meg egy másik bankban, és azzal hadonászva kívánt immár nagyobb nyomatékot adni rablási szándékának. Ezúttal az összeget is meghatározta: kereken egymilliót kért a kaszszából. Nem volt azonban szerencséje most sem, a biztonsági őr résen volt, és kicsavarta kezéből a „félelmetes” fegyvert. Újabb rendőrségi kivonulás, letartóztatás, és most már a fenyegetettség mértéke is nagyobb volt, mint a korábbi, szóbeli meggyőzés, tehát végre talán emberünk bekerül oda, ahová annyira vágyott, a börtönbe. Ha valóban rettegnie kell bizonyos pénzbehajtóktól, biztonságosabb helyet keresve sem találhatott volna magának. Ha viszont a rendszeres életvitel utáni vágyódás miatt erőltette ki a „beutalót”, akkor is jó helyre került – talán az italozásról kell majd lemondania a biztos fedél és a napi háromszori étkezés fejében. Az elmúlt hetek bűnügyi történéseiben előkelő helyen szerepeltek a pénzintézetek elleni támadások. Elszánt, kemény rablók léptek meg olykor sok millió forinttal. Igazán pihentető lehet a biztonságiak számára egy ilyen mókás amatőr.