Szelíd malackák

Mivel komoly sérülést nem tud okozni, nem kell félteni tőle a legkisebb emberpalántát sem (inkább a malacot az emberpalántától). Az sem elhanyagolható, hogy bármilyen állatról emberre terjedő betegséget elkapnánk tőlük. Mivel többnyire nappal aktívak, éjszaka nem zavarják gazdáikat rágcsálásukkal, motoszkálásukkal. Visításra, füttyentésre, nyüszítésre emlékeztető hangjukat általában akkor hallatják, amikor megijednek, s ilyenkor igyekeznek egy-egy sötét sarokba menekülni. Tartásukra legjobb, ha egy legalább 80x30 centiméteres terráriumot vásárolunk, amit persze házilag is elkészíthetünk, s ebbe 2-3 állatot is elhelyezhetünk. Magányosan is eléldegélnek, de mivel a természetben kolóniában élnek, igénylik fajtársaik jelenlétét. Ha mégis egymagában tartanánk állatunkat, igyekezzünk minél többet foglalkozni vele. Takarmányozására lényegében a nyúl táplálékával azonos növények és gabonamagok alkalmasak, de ez csak nagy vonalakban érvényes – ha tehetjük, ne nyúl-, hanem tengerimalactáppal etessük.
    Vigyázzunk azonban arra, hogy ezek az állatok 16 fok alatt már nem érzik jól magukat, s ha tartósan 10 fok alá csökken a hőmérséklet férőhelyükön, hamarosan megbetegszenek. Mivel rágcsálók, fogaiknak kopását mindig biztosítani kell száraz kenyérrel és fadarabokkal, s ilyenkor hosszantartó neszezésük bizony az erre érzékenyeket akár idegesítheti is. Intelligenciájukra jellemző, hogy géniusznak számít közülük az, amelyikük nevére hallgat.